Agyagtáblák üzenete

Agyagtáblák üzenete. Helikon, 1963.

Ford.: Rákosi Sándor

„Királytükör

A király,

ha nem hallgat a törvényre –

alattvalói fellázadnak,

birodalma pusztasággá változik:

ha megszegi országának törvényét –

királyi sorsát a sors királya összetöri…

nagyjait ha lenézi,

érdemei kicsinyülnek:

ország elsőjére nem hallgat –

zendülés támad a nép között:

latroknak tanácsán ha jár –

 országában az erkölcs megrothad: ...

Szippar fiához ha igaztalan,

ám igazságos  az idegenekhez - …

Samas akkor, ég és föld bírája,

idegen törvényt kovácsol a népre: …

…. ha ….

megvesztegetést elfogadván –

Enlil akkor ….

idegen hadat támaszt ellene….

Marduk akkor, ég és föld ura,

ellenségei oldalára áll…

… országát ellenségei kezére adja,

katonáit fogságra vetteti,

idegen igába fogja népét.” /Agy 17-20./

„Az idők elején a szent napokban

folyókat ástak az emberek. …

Földieknek király- urává

az istenek Gilgamest tették:

Megparancsolták Gilgamesnek:

derékségre példát teremtsen!

A király tehát nekilátott –

 datolyát ültetett kertjében,

tamariszkuszt  ültetett kertjében. …

Íme,  vetélkedik a két fa. …

… szólal a datolyapálma …

Ó, tamariszkusz, te mihaszna fa!

Mivégre is van ágad?

Hiszen termés nélküli, meddő gally az!

Bezzeg az enyém! Gyümölcsöket ringat!

Az érettjét leszedik csemegének. …

A király sincs el nélkülem!...

… a tamariszkusz,

szól eképpen a datolyafához:

különb vagyok nálad, ha mondom,

mert atyja minden mesterségnek!

A földműves szerszámai javát

rólam metszi le, úgy szerkeszti össze.

Ekéjét ölemből hasítja ki,

ekéjével forgatja mega földet:

csatornát húz, a földjét öntözi. …

… a datolyapálma …

A földműves szerszámai javát

rólam metszi le, úgy szerkeszti össze.

Ostort, gyeplőt, igás jószág jármát,

istrángot, ökrök s ülések takaróját

s még sok egyéb mást is, szükség szerint. …

…  tamariszkusz …

Tányéromból eszik a király,

serlegemből kortyint a királyné,

tálamból laknak jól a hercegek,

kosaraimból a katonák,

a pék ládámból meri ki a lisztet,

takács vetélőmmel vetél,

engem ölt fel az induló sereg …

… isten házát én tatarozom. …

… datolyapálma …

…S ágaimon dúsan terem gyümölcs

özvegyek, árvák örömére –

hiszen tudod, vagy három hónapig

azon él a szegénység:

s megdézsmálván gazdag fürtjeimet,

magasztalják törzsem termő hatalmát.”  /Agy 27-31./

„Hadd hódoljak a Bölcsesség Urának

Hadd hódoljak hát …

hadd könyörögjek hát …

hadd kérjem hát…

Cserben hagyott engem az isten …

… Egészségem megromlott …

sorsom balra fordult, …

kiűzettem házamból …

Rajtam köszörüli nyelvét a szomszédság …

… rémületes álmokat álmodom …

… Vesztésemre az udvari nép ármányt szövöget. …

Nemesemberként jártam-keltem korábban, s most lépten-nyomon megaláztatom. …

… családom elhagyott …

Édes felem ellenfelemmé változott. …

…  szomszédaim fegyvert készítenek ellenem. …

… Ismerősöm, ha megpillant, kitér előlem…

Magas kort értem immár….

… igazamat nem találom…

… Nekem azonban maradt még annyi időm…

… még egyszer a végtelen isteni kegyelemhez folyamodjam!...

… szabadíts meg! , kérleltem leborulva.

Ne fél, gondom lesz rád!, felelt ő.

… Oldó-kötő igéi, gyökerestől kitépték mind a rontást.

… A sorvasztó szél….

a bénító görcs…

a fullasztó köhögés tengeri lakóhelyére visszakúszik,

az ijesztő szellem a Holtak Házába visszasántikál,

a rémes kísértet a Holtak Hegyének belsejébe visszavánszorog…

Megragadott engem az én Uram,

lábamra állított engem az én Uram…

… Én, ki a sírból tértem vissza, átmegyek a Napkelte-kapu íve alatt.

A Bőség Kapujában bőségre lelek.

A Védőszellem Kapujában megölel a  lamasszu.

Egészségem visszaszerzem a Jó-Egészség Kapujában.

Életet nyerek az Élet-kapujában.

A Hajnalodás Kapujában ujjászületésemmel találkozom,

megfényesednek jeleim a Fénylő-Jósjelek Kapujában.

A Feloldozás Kapujában feloldoztatom …

.. ajkam imára nyílik az Imádás Kapujában.

A Szenvedéstől Szabadulás Kapujában megszűnnek kínjaim,

tisztulás vizével hintenek meg a Tiszta- Víz Kapujában.

A Teljesség Kapujában Marduk elé járulhattam.” /Agy 61-72./

„A halott a sírban és a másvilági törvényszék előtt

A halott szól:

Rajta, elindulok immár

én istenem és uram!...

… hallani vágyom ítéletedet, …

… Fölkészülnek az útra,

vándorolnak az úton: …

…Serpenyőbe vetve, ők állanak, ők feküsznek ottan,

ők, akiknek sok földjük és jószáguk és vagyonuk volt –

párjuk soha-soha többé nem terem már…

…Majd parancsot ád a halottnak.

A Mérő előtt a halott szól:

Én jöttem alá, én kószálok alant,

ítélet nélkül, e halotti házban.

Alapja megvetve a háznak,

az örök fekvőhely is készen,

megáll mindenha, köve jó kemény kő –

most még csak az van hátra, ó, nagy isten:

ítéletem komor szavát te mondd ki!

Meghallgatván buzgó imáját,

az isten szól:

Azt, amit kívánsz, teljesítem!

Sugurnak ketrecébe lépsz be,

Sugurnak italát iszod majd!” /Agy 93-94./

„Egy asszír herceg pokoljárása

… Föld úrnője, Allatu, halld meg, pokolra leszállani vágyom!...

… Túl a kapun, jaj, túl a kapun – iszony lakik ott a kapun túl!...

… Namtárt láttam a föld vezérét … Baljával csapzott, lelógott haját,

jobbjával fegyverét markolta meg.

Felesége, Namtartu, kétfejű, emberlábú, emberkezű istennő.

A Halál emberforma istene:

két keze, mint az emberé  –  feje–lába kígyóra emlékeztet.

A Pusztúlás istenének nyakán emberfej nőtt, keze is emberi kéz,

homlokdísze félelmetes-szép, lába madáréhoz hasonló –

jobb lábával a Kígyót letapodta.

Alluhappu, az oroszlánfejű …

Saghulhaza feje madárfej …

Humutr-tabal, a föld hajósa …

Bikafejű a bika-isten …

Namerim kecskefarkú, kecskeképű …

… Így szólott hozzám Nergál isten:

Vakmerően asszonyomhoz könyörögtél, a lenti világ rendjét megzavartad! …

… Most ímé, halld az Úrnő válaszát …

… a föld túrhozója … a kapusnak

adjon át téged! Aja vigyen ki a fényre Istár kapukán keresztül!

Ne hagyj el már engem ezentúl, s mindig-örökké veled leszek én is!

Gonosz ítélet, szorongattatás, zendülés, ínség, hirtelen halál,

s más egyéb rossz, mi embert földresújt, bízvást elkerül, ha engem követsz!

Aki nyugodni földbe tétetik, atyám pásztors pásztorolja azt,

Marduk e pásztor, istenek királya, a mindenbíró, a mindenható. …

… Most pedig  indulj, világodba térj meg, s várj otthon, míg gondolkodom felőled.” /Agy 97-101./

„… bűnjegyzék …

Oldozzatok föl,

ó, nagy istenek,

istenek és istennők …

… oldozzátok föl ezt az embert, …

… istene-megtiltotta ételt evett,

istennője-megtiltotta  italt ivott

„nem”-et mondott „igen” helyett,”igen”-t mondott „nem” helyett:

ujjal mutatott felebarátjára,

hazug beszéddel vádaskodván:

sok nagy gonoszságot gondolt,

sok csalárdságot eszelt ki:

becsmérelte istennőjét,

káromolta istenét: ..

… rosszat mondott …

… megkörnyékezvén bírákat, …

… vesztegetéssel igaztalan pört nyert:

Sanyargatott egy szegény özvegyasszonyt,

egy másikat kiűzött otthonából,

fiút apától elszakított…

… leányt anyjától elszakított …

legyőzötte fogságra vetette …

… megsértette nemző atyját …

… nagy helyett kicsit adott vissza …

bolondságokat fecsegett …

szemtelenségeket művelt….

hamisan mért …

... rossz ezüstöt elfogadott ...

… megtagadta örökösét…

…jogtalan határt  határolt …

… odábbtolt mesgyecöveket …

… szomszédja házát elpörölte,

szomszédjának asszonyával hált,

szomszédjának vérét ontotta …

... a jámbor ifjút nem ruházta föl:

megdúlta a családi fészket..

... nyelve alatt hazugság lakozik …

… fenyegetést, rémisztést tervez,

pusztítást, elveszejtést, rombolást:

gyülölködésre, gonoszságra készül,

meglop, megrabol, fosztogat …

 … kezét gonoszságba mártja …

szája förtelmességet szól…

… tisztátalan dolgot jegyez meg:

letér az igazság útjáról…

… istentelenséget cselekszik,

varázslást, bűbájt s más hasonlót …

mert a tiltott rosszból evett,

mert bűn, temérdek, nyomja lelkét,

mert városa rendjét lábbal tapodta …

… mert lázított az isten ellen,

mert szívvel-szájjal hazudott,

mert káromolta istenét,

mert az áldozatot gyalázta,

mert …

… az imádkozót kinevette,

mert feldöntötte az áldozó asztalt,

mert istenét és istennőjét megutálta,

mert másoknak rosszul, rosszat beszélt,

oldoztassék föl ez az ember:..

s most könyörög, könyörög …

…oldozd hát föl, Samas, te bíró.

„Fönn és Lenn Ura”, oldozd hát föl!” /Agy 106-110./

„Um – Napisti tanácsaiból

Kevés szóval élj: ne fecsegj összevissza!

Részrehajló embertől ne kérj tanácsot!

Nem érsz célt, ha ügyeidet kicsinyíted!

Ha bölcs vagy, ésszel élj, jól sáfárkodj a szóval,

okkal nyisd föl a szád, óvatosan beszélj –

igéidet úgy mérd, mint drágakövet,

melyeknek értéket épp ritkaságuk ád!

Sértőt, gyalázkodót messzire elkerült,

s magad se szólj soha félvállról senkihez!

Maga fejére hoz az szégyent, aki sokat fecseg!

Perlekedők közé soha ne vegyülj,

Veszekedéstől úgy félj, mint a tűztől!

Ne tégy rosszat ellenségeddel!

Rossz tett helyébe jót cselekedjél!

Ellenséged iránt irgalmas légy!

Igazságos légy még azok iránt is,

akik bántanak és szorongatnak!

Soha ne járj a rosszak tanácsán!

Kenyeret szelj az éhezőnek,

bort tölts a szomjúhozónak,

a szűkölködőt fölruházzad,

tiszteld az alamizsna-kérőt.

Feleségül örömlányt el ne végy –

ezerszámra volt szeretője:

papnőt se végy –

istenére ügyel csak:

szajhát se –

bárkivel bujálkodik:

mindezek csupán bajt hoznak fejedre!

Mocskos beszéddel szádat ne fertőzd:

tiszta legyen szavad, gondolatod!

Gonoszat ne szólj soha senkiről:

csak szépet és jót, bárki kérdez is!

Aki mocskosan beszél, gonoszat szól,

a bosszúálló Samas annak fejére hág!

Nyelvedre béklyót rakj, szádra lakatot tégy:

a felrobogó szókat tanuld meg visszafogni!

Sok hirtelen beszédet örömest visszaszívnál –

csakhogy lyukas diót ér a kései okosság!”  /Agy 116-118./

„Példabeszédek

Neked is át kell menned az alvilág folyóján.

Félrelépett asszony szavát

férje a törvény kapujában hallja meg.

Hogy nyugodt alvásod legyen,

pontosan végezd a dolgodat.

Párzás nélkül lett terhes –

evés nélkül kövér.

Az erős munkája bérét,

a gyönge gyermekei árát eszi meg.

Akit szeretsz,

annak igáját is húzod.

Gyürkőzz neki –

isten is megsegít.

Ha rosszat teszel barátoddal,

mit cselekszel majd ellenségeddel?

Nem dárda, nem fal, nem zár, nem vagyon –

csak isten óv meg a veszedelemtől.

A legmagasabb fal se tartóztatja föl az éhes gyomor vakmerését.

Ha férje-ura tehetetlen – bizony csak szolgáló az asszony!

A barátság felbomlik,

az üzlet örökre szól.”  /Agy 124-126./

„Pesszimista töredék

Született ember még nem jutott örökkévalóságra,

elpusztul a halandó, minden művével egyetemben.”  /Agy 130./