Idézet 3.

„Um – Napisti tanácsaiból

Kevés szóval élj: ne fecsegj összevissza!

Részrehajló embertől ne kérj tanácsot!

Nem érsz célt, ha ügyeidet kicsinyíted!

Ha bölcs vagy, ésszel élj, jól sáfárkodj a szóval,

okkal nyisd föl a szád, óvatosan beszélj –

igéidet úgy mérd, mint drágakövet,

melyeknek értéket épp ritkaságuk ád!

Sértőt, gyalázkodót messzire elkerült,

s magad se szólj soha félvállról senkihez!

Maga fejére hoz az szégyent, aki sokat fecseg!

Perlekedők közé soha ne vegyülj,

Veszekedéstől úgy félj, mint a tűztől!

Ne tégy rosszat ellenségeddel!

Rossz tett helyébe jót cselekedjél!

Ellenséged iránt irgalmas légy!

Igazságos légy még azok iránt is,

akik bántanak és szorongatnak!

Soha ne járj a rosszak tanácsán!

Kenyeret szelj az éhezőnek,

bort tölts a szomjúhozónak,

a szűkölködőt fölruházzad,

tiszteld az alamizsna-kérőt.

Feleségül örömlányt el ne végy –

ezerszámra volt szeretője:

papnőt se végy –

istenére ügyel csak:

szajhát se –

bárkivel bujálkodik:

mindezek csupán bajt hoznak fejedre!

Mocskos beszéddel szádat ne fertőzd:

tiszta legyen szavad, gondolatod!

Gonoszat ne szólj soha senkiről:

csak szépet és jót, bárki kérdez is!

Aki mocskosan beszél, gonoszat szól,

a bosszúálló Samas annak fejére hág!

Nyelvedre béklyót rakj, szádra lakatot tégy:

a felrobogó szókat tanuld meg visszafogni!

Sok hirtelen beszédet örömest visszaszívnál –

csakhogy lyukas diót ér a kései okosság!”  /Agy 116-118./

Agyagtáblák üzenete. Helikon, 1963. Ford.: Rákosi Sándor