Mire kell figyelni a fiatalasszonynak?
„Kezdi immár intelmekkel, tanítgatni jó tanáccsal…
... másut minden másképp megyen, más rend vár a másik házban!
Fontoljad meg minden lépted, gondoljad meg minden tetted!
Nem teheted, amit tettél, amit apádnál míveltél:
… feledjed apád kegyelmét, keressed apósod kedvét
… feledd szüléd szeretetét, keresd anyósod kedvét!
.. feledd bátyád barátságát, keresd a sógorod kedvét,
… feledjed húgod hűségét, keressed ángyodnak kedvét.
… neveletlenül ne menjen másik házba, házasságra!”
Új helyen, a házasságban el kell felejteni apját, anyját, testvéreit.
Mit várhat a házasságtól?
„… jó kedvet kér minden férfi, legkülönb férj is azt kéri!”
Hova kell a jó asszony?
„Ott van szükség szorgos menyre, hol hitvány a háznak rendje.
Gondos gazdaasszony meg ott kell, hol hibbant a férfiember.”
Hogyan kell viselkedni?
„Ipad hogyha fene farkas, napad mérges medve volna,
álnok fiuk áspis kígyó, ángyod szúrós szálka lenne,
te akkor is tiszteld őket, hajtsd a hátad még mélyebbre.
… Járj folyvást figyelmes fejjel, élj mindenkor éber ésszel."
A munkaidő kezdete
„… Este szálltán tartsad szemmel lángoló tűz lobogását,
hajnal hasadtán füleljed kevély kakas kiáltását!
Korán, első kakasszóra, még mielőtt kétszer szólna
fiatalnak fel kell kelni…
… Kakas hogyha nem kiáltoz..
… figyelmezz a fényes holdra, igazodj a Göncöl iránt.
… Míg a Göncöl magasan áll, szarvát dél iránt szegezi,
farkát északnak fordítja: neked épp akkor kell kelned
férjecskéd fekvőhelyéről…”
A feladatok
„Szaladj parazsat szítani, üszköt lángra lobbantani,
rőzse tüze hadd ropogjon.
…Ha tüzed hamvába halna…
.. Kapj kezedbe kovakövet, szedj szemernyi száraz taplót…
.. Majd eredj s almozd az aklot, menj etess meg minden marhát
… tápláld jól a teheneket, bánj ügyesen a birkákkal,
teríts almot a tehénnek, tartsd bőven a borjakat,
adj száraz szénát a lónak, selymes sarjút a juhoknak.
Vigyázz, ne verd a kanokat, meg ne rúgd a malacokat!
Töltsd tele a sertésvályút, önts moslékot a malacnak!
… Ólat hogyha rendbe raktad..”
A kinti munkák után mi a teendő a lakásban?
„… szaladj haza a szállásra:
Sírdogál gyenge gyermeked, porontyod rí a pólyában!
... Belépvén a belső házba, negyedmagad menj a házba!
Vödröt vigy a félkezedben, hónod alatt nyírfaseprő,
fogad között égő forgács…
... sepergesd a sima padlót…
… Porontyot ha látsz a padlón…
tedd fel picit a padra, simogasd meg a szemét,
adj karéjt a kezébe, kenj vajat a kenyérre,
vagy ha nincs kenyér a háznál, adja neki fenyő forgácsot.
Mikor meg az asztalt mosod – ha előbb nem a hét végén! –
Súrold lapját, sikáld lábát…
Locsold le a lócát vízzel, töröld le a falat tollal…
… Ha port látsz az asztal lapján…
szedd fel tüstént tollseprűvel, töröld végig vizes ronggyal,
hogy a szemét fel ne szálljon, könnyű por ne kavarogjon.
Kapard a kemence kormát…”
Hogyan kell öltözködni otthon?
„Ne kóricálj kötény nélkül, ne szaladgálj szoknya nélkül,
bocskor nélkül ne bódorogj, kendő nélkül ne kódorogj..
…Füled legyen egér füle, lábad legyen nyúlnak lába..
…ne ülj folyvást a farodon, ne heverj lustán a lócán,
ne pihenj puha párnákon, ne nyújtozkodj nyoszolyádon.”
Hazatér a férfinép
„Ha ipad jő a szántásból, sógorod sövénykötésből,
férjed mezei munkából, kedves urad az irtásról:
vidd mindjárt a mosdótálat…”
Ha kiszolgáltad a férfiakat, mi a teendő?
„… Megmondom én, mit kell tenned…
... most morzsolnod, majd darálnod, lisztet őrlöd és szitálod,
frissen a forráshoz futnod, kerek kenyeret gyúrnod,
hasábfát a házba hoznod, kemencét forróra fűtöd,
sok kenyeret kell kisütnöd, lágy kalácsot készítened,
edényeket mosogatnod, öblös kannát öblögetned!”
... tudós napad mit tanácsol:
szedd össze a száraz szemet, vidd ki mind a malom házba,
... szitáld szépen a lágy lisztet, vékával vidd be a házba.
Gyúrd ki jól a gyenge tésztát, dagaszd meg derekasan,
ne legyen lisztes a széle, sűrű sületlen a széle.
Ha látsz csöbröt csálén dőlve…
… Kapj kezedbe vizes vödröt…
... akaszd a vállfa végére…
... Ha futsz fel a farakáshoz, hasábfát hozz a házba,
ne hagyj ott egy hasábot se…”
Hogyan kell dolgozni?
„Ne hányd hangosan halomba, ne dobd dübörögve a földre
vén napad még úgy vélhetné…
… haragodban hányod a fát.
...Hogyha kimész a kamrába, hogy lisztet hozz a házba,
ne maradj el minduntalan.
...Ha mégy edényeket mosni, öblös csöbröt öblögetni,
mosd meg a kanna két fülét.
...Szedd számba a kanalakat, tedd helyére a tányérokat.”
A fürdés
„… Este szálltán fűtsd a szaunát, vidd a vizet, a virgácsot…”
Esténkénti munka
„... Mikor meg fonáshoz fognál, készülnél szőtte szövéshez..
Fonalad te magad fonjad, ujjaddal sodord serényen.
Fond a gyapjút gyöngédebben, len fonalát feszesebbre.
Készíts kemény gombolyagot…
...Darócot készíts köpenynek, szoknyának szőj puha posztót.
Kisbárány gyenge gyapjából, birka téli bundájából,
tavaszi toklyó bolyhából, nyári jerke nyírásából…”
Takarékos főzés
„…Főzzél finom árpa levet, maláta ízes italát
egyetlen egy árpaszemből, fél hasábfa füstje mellett.
Mikor árpád melengeted, malátádat megerjeszted,
ne kavard soha kanállal, semmiféle sodrófával.
Kavard mindig két kezeddel, teregessed tenyereddel.”
Érdekes megállapítás. Mi annak idején amikor sajtot, vagy egyéb terméket gyártottunk, mindig kézzel kavartunk mindent, kézzel kellett megállapítani a termék minőségét, a sajtalvadék szilárdságát stb..
Vendéglátás, viselkedés
„…Vendég ha tér a tanyára…
...Kínáljad kedvesen hellyel…
Mikor meg már elköszönne, vendéged már búcsút venne,
túlságosan ne tartóztasd, ne kísérd a küszöbön túl,
urad meg ne mérgesedjen…”
Hogyan takargassuk a szennyest?
„Ha meg egyszer magad mennél, szomszédokhoz, ha szaladnál
… Ottléted órájában ésszel élj, bölcsen beszélgess,
családod le ne csepüljed, anyósod meg ne alázzad.
…Menyecskék, ha megkérdeznék…
„ Adott – é vajat anyósod, adott – é annyit, mint anyád ?”
… Mondjad mindig: „ Adott bőven…”
Azért nem kell elfelejteni a múltat
„…Messze mész most otthonodból, másik házba, más hazába:
ne feledd édesanyádat, ne szomorítsd meg szülédet!”
Akinek nem sikerült
„… Ült egy asszony a sut alatt, vén banya vedlett bundában…
...Nékem se tanyám, sem társam, senkim sincsen, ki szeretne!
Halld meg húgom, mit beszélek!...
… Valaha szép virág voltam, hajadonként hímes hanga.
…Arra szoktatják a szűzet, arra késztetik a kislányt:
menjen menynek férjurához – rabszolgának rossz napához!
... Eladtak engem uramnak, vén napam házába vittek.
Mikor mentem, mind azt mondták, hajadonnak azt hazudták…
…Hebehurgyán el is hittem…
…egy csűrben csépelt gonoszság, másban csépelt méreg...
…Mindezzel mit sem törődtem, becsülettel buzgólkodtam,
reméltem, hogy megbecsülnek…
… iparkodtam, igyekeztem,
szép szelíden szót fogadtam..
... éjfélig is ébren voltam, korán reggel rögtön keltem.
Balgán tettem: nem becsültek, engem szegényt nem szerettek.
… őrtem örökké a lisztet, daráltam a durva dercét.
... Gyakorta én, gyámoltalan, megvetett meny, messzi mentem
mocsár mentén málnát szedtem, kenyerem úgy készítettem.
... Csukát, csikot csak úgy ettem.
... ha magam húztam a hálót, vontam vízből a varsákat.
... Nyáron kévét kötöztem, télen a trágyát forgattam.
Mégis napam nekem adta.
... csűrben a nagy cséphadarót, szaunában a rossz tilolót,
parton a súlyos sulykolót, szérűn a szórólapátot.
... Minden ok nélkül megszóltak, szidtak, szapultak…
... Bajom akkor bokrosodott, szenvedésem szaporodott,
mikor férjem lett farkasom…
... Bánatomban, nagy bajomban így sírtam, így sóhajtoztam.
Férjem a fal mögött állva meghallotta…
Berkenye bottal markában.”
A menekülésről
„… Meggondoltam, megfontoltam.
...Megváltam szokott szobámtól.
... útra keltem…
... Betértem bátyám telkére…
Mire jöttél haza hitvány..
… Réges rég meghalt apád…
Bátyád biza meg sem ismer, neje, mint a muszka némber!
… Tűzhelyre teszem a tenyerem: hideg a kemence köve…
... Bátyám lebzsel a lócán, bárgyú szemmel, bámúl énrám.
... Bátyáméktól messze mentem…
... mint a koldus kóboroltam.” /Kal 1.178-191./
Mire kell figyelni a fiatalasszonynak?
„Kezdi immár intelmekkel, tanítgatni jó tanáccsal…
... másut minden másképp megyen, más rend vár a másik házban!
Fontoljad meg minden lépted, gondoljad meg minden tetted!
Nem teheted, amit tettél, amit apádnál míveltél:
… feledjed apád kegyelmét, keressed apósod kedvét
… feledd szüléd szeretetét, keresd anyósod kedvét!
.. feledd bátyád barátságát, keresd a sógorod kedvét,
… feledjed húgod hűségét, keressed ángyodnak kedvét.
… neveletlenül ne menjen másik házba, házasságra!”
Új helyen, a házasságban el kell felejteni apját, anyját, testvéreit.
Mit várhat a házasságtól?
„… jó kedvet kér minden férfi, legkülönb férj is azt kéri!”
Hova kell a jó asszony?
„Ott van szükség szorgos menyre, hol hitvány a háznak rendje.
Gondos gazdaasszony meg ott kell, hol hibbant a férfiember.”
Hogyan kell viselkedni?
„Ipad hogyha fene farkas, napad mérges medve volna,
álnok fiuk áspis kígyó, ángyod szúrós szálka lenne,
te akkor is tiszteld őket, hajtsd a hátad még mélyebbre.
… Járj folyvást figyelmes fejjel, élj mindenkor éber ésszel."
A munkaidő kezdete
„… Este szálltán tartsad szemmel lángoló tűz lobogását,
hajnal hasadtán füleljed kevély kakas kiáltását!
Korán, első kakasszóra, még mielőtt kétszer szólna
fiatalnak fel kell kelni…
… Kakas hogyha nem kiáltoz..
… figyelmezz a fényes holdra, igazodj a Göncöl iránt.
… Míg a Göncöl magasan áll, szarvát dél iránt szegezi,
farkát északnak fordítja: neked épp akkor kell kelned
férjecskéd fekvőhelyéről…”
A feladatok
„Szaladj parazsat szítani, üszköt lángra lobbantani,
rőzse tüze hadd ropogjon.
…Ha tüzed hamvába halna…
.. Kapj kezedbe kovakövet, szedj szemernyi száraz taplót…
.. Majd eredj s almozd az aklot, menj etess meg minden marhát
… tápláld jól a teheneket, bánj ügyesen a birkákkal,
teríts almot a tehénnek, tartsd bőven a borjakat,
adj száraz szénát a lónak, selymes sarjút a juhoknak.
Vigyázz, ne verd a kanokat, meg ne rúgd a malacokat!
Töltsd tele a sertésvályút, önts moslékot a malacnak!
… Ólat hogyha rendbe raktad..”
A kinti munkák után mi a teendő a lakásban?
„… szaladj haza a szállásra:
Sírdogál gyenge gyermeked, porontyod rí a pólyában!
... Belépvén a belső házba, negyedmagad menj a házba!
Vödröt vigy a félkezedben, hónod alatt nyírfaseprő,
fogad között égő forgács…
... sepergesd a sima padlót…
… Porontyot ha látsz a padlón…
tedd fel picit a padra, simogasd meg a szemét,
adj karéjt a kezébe, kenj vajat a kenyérre,
vagy ha nincs kenyér a háznál, adja neki fenyő forgácsot.
Mikor meg az asztalt mosod – ha előbb nem a hét végén! –
Súrold lapját, sikáld lábát…
Locsold le a lócát vízzel, töröld le a falat tollal…
… Ha port látsz az asztal lapján…
szedd fel tüstént tollseprűvel, töröld végig vizes ronggyal,
hogy a szemét fel ne szálljon, könnyű por ne kavarogjon.
Kapard a kemence kormát…”
Hogyan kell öltözködni otthon?
„Ne kóricálj kötény nélkül, ne szaladgálj szoknya nélkül,
bocskor nélkül ne bódorogj, kendő nélkül ne kódorogj..
…Füled legyen egér füle, lábad legyen nyúlnak lába..
…ne ülj folyvást a farodon, ne heverj lustán a lócán,
ne pihenj puha párnákon, ne nyújtozkodj nyoszolyádon.”
Hazatér a férfinép
„Ha ipad jő a szántásból, sógorod sövénykötésből,
férjed mezei munkából, kedves urad az irtásról:
vidd mindjárt a mosdótálat…”
Ha kiszolgáltad a férfiakat, mi a teendő?
„… Megmondom én, mit kell tenned…
... most morzsolnod, majd darálnod, lisztet őrlöd és szitálod,
frissen a forráshoz futnod, kerek kenyeret gyúrnod,
hasábfát a házba hoznod, kemencét forróra fűtöd,
sok kenyeret kell kisütnöd, lágy kalácsot készítened,
edényeket mosogatnod, öblös kannát öblögetned!”
... tudós napad mit tanácsol:
szedd össze a száraz szemet, vidd ki mind a malom házba,
... szitáld szépen a lágy lisztet, vékával vidd be a házba.
Gyúrd ki jól a gyenge tésztát, dagaszd meg derekasan,
ne legyen lisztes a széle, sűrű sületlen a széle.
Ha látsz csöbröt csálén dőlve…
… Kapj kezedbe vizes vödröt…
... akaszd a vállfa végére…
... Ha futsz fel a farakáshoz, hasábfát hozz a házba,
ne hagyj ott egy hasábot se…”
Hogyan kell dolgozni?
„Ne hányd hangosan halomba, ne dobd dübörögve a földre
vén napad még úgy vélhetné…
… haragodban hányod a fát.
...Hogyha kimész a kamrába, hogy lisztet hozz a házba,
ne maradj el minduntalan.
...Ha mégy edényeket mosni, öblös csöbröt öblögetni,
mosd meg a kanna két fülét.
...Szedd számba a kanalakat, tedd helyére a tányérokat.”
A fürdés
„… Este szálltán fűtsd a szaunát, vidd a vizet, a virgácsot…”
Esténkénti munka
„... Mikor meg fonáshoz fognál, készülnél szőtte szövéshez..
Fonalad te magad fonjad, ujjaddal sodord serényen.
Fond a gyapjút gyöngédebben, len fonalát feszesebbre.
Készíts kemény gombolyagot…
...Darócot készíts köpenynek, szoknyának szőj puha posztót.
Kisbárány gyenge gyapjából, birka téli bundájából,
tavaszi toklyó bolyhából, nyári jerke nyírásából…”
Takarékos főzés
„…Főzzél finom árpa levet, maláta ízes italát
egyetlen egy árpaszemből, fél hasábfa füstje mellett.
Mikor árpád melengeted, malátádat megerjeszted,
ne kavard soha kanállal, semmiféle sodrófával.
Kavard mindig két kezeddel, teregessed tenyereddel.”
Érdekes megállapítás. Mi annak idején amikor sajtot, vagy egyéb terméket gyártottunk, mindig kézzel kavartunk mindent, kézzel kellett megállapítani a termék minőségét, a sajtalvadék szilárdságát stb..
Vendéglátás, viselkedés
„…Vendég ha tér a tanyára…
...Kínáljad kedvesen hellyel…
Mikor meg már elköszönne, vendéged már búcsút venne,
túlságosan ne tartóztasd, ne kísérd a küszöbön túl,
urad meg ne mérgesedjen…”
Hogyan takargassuk a szennyest?
„Ha meg egyszer magad mennél, szomszédokhoz, ha szaladnál
… Ottléted órájában ésszel élj, bölcsen beszélgess,
családod le ne csepüljed, anyósod meg ne alázzad.
…Menyecskék, ha megkérdeznék…
„ Adott – é vajat anyósod, adott – é annyit, mint anyád ?”
… Mondjad mindig: „ Adott bőven…”
Azért nem kell elfelejteni a múltat
„…Messze mész most otthonodból, másik házba, más hazába:
ne feledd édesanyádat, ne szomorítsd meg szülédet!”
Akinek nem sikerült
„… Ült egy asszony a sut alatt, vén banya vedlett bundában…
...Nékem se tanyám, sem társam, senkim sincsen, ki szeretne!
Halld meg húgom, mit beszélek!...
… Valaha szép virág voltam, hajadonként hímes hanga.
…Arra szoktatják a szűzet, arra késztetik a kislányt:
menjen menynek férjurához – rabszolgának rossz napához!
... Eladtak engem uramnak, vén napam házába vittek.
Mikor mentem, mind azt mondták, hajadonnak azt hazudták…
…Hebehurgyán el is hittem…
…egy csűrben csépelt gonoszság, másban csépelt méreg...
…Mindezzel mit sem törődtem, becsülettel buzgólkodtam,
reméltem, hogy megbecsülnek…
… iparkodtam, igyekeztem,
szép szelíden szót fogadtam..
... éjfélig is ébren voltam, korán reggel rögtön keltem.
Balgán tettem: nem becsültek, engem szegényt nem szerettek.
… őrtem örökké a lisztet, daráltam a durva dercét.
... Gyakorta én, gyámoltalan, megvetett meny, messzi mentem
mocsár mentén málnát szedtem, kenyerem úgy készítettem.
... Csukát, csikot csak úgy ettem.
... ha magam húztam a hálót, vontam vízből a varsákat.
... Nyáron kévét kötöztem, télen a trágyát forgattam.
Mégis napam nekem adta.
... csűrben a nagy cséphadarót, szaunában a rossz tilolót,
parton a súlyos sulykolót, szérűn a szórólapátot.
... Minden ok nélkül megszóltak, szidtak, szapultak…
... Bajom akkor bokrosodott, szenvedésem szaporodott,
mikor férjem lett farkasom…
... Bánatomban, nagy bajomban így sírtam, így sóhajtoztam.
Férjem a fal mögött állva meghallotta…
Berkenye bottal markában.”
A menekülésről
„… Meggondoltam, megfontoltam.
...Megváltam szokott szobámtól.
... útra keltem…
... Betértem bátyám telkére…
Mire jöttél haza hitvány..
… Réges rég meghalt apád…
Bátyád biza meg sem ismer, neje, mint a muszka némber!
… Tűzhelyre teszem a tenyerem: hideg a kemence köve…
... Bátyám lebzsel a lócán, bárgyú szemmel, bámúl énrám.
... Bátyáméktól messze mentem…
... mint a koldus kóboroltam.” /Kal 1.178-191./
Kalevala. Európa,1980. Ford.: Rácz István
