2014. szeptember 9., kedd

Idézet 29.

„Egy asszír herceg pokoljárása

… Föld úrnője, Allatu, halld meg, pokolra leszállani vágyom!...
… Túl a kapun, jaj, túl a kapun – iszony lakik ott a kapun túl!...
… Namtárt láttam a föld vezérét … Baljával csapzott, lelógott haját,
jobbjával fegyverét markolta meg.
Felesége, Namtartu, kétfejű, emberlábú, emberkezű istennő.

A Halál emberforma istene:

két keze, mint az emberé  –  feje–lába kígyóra emlékeztet.
A Pusztúlás istenének nyakán emberfej nőtt, keze is emberi kéz,
homlokdísze félelmetes-szép, lába madáréhoz hasonló –
jobb lábával a Kígyót letapodta.
Alluhappu, az oroszlánfejű …
Saghulhaza feje madárfej …
Humutr-tabal, a föld hajósa …
Bikafejű a bika-isten …
Namerim kecskefarkú, kecskeképű …
… Így szólott hozzám Nergál isten:
Vakmerően asszonyomhoz könyörögtél, a lenti világ rendjét megzavartad! …
… Most ímé, halld az Úrnő válaszát …
… a föld túrhozója … a kapusnak
adjon át téged! Aja vigyen ki a fényre Istár kapukán keresztül!
Ne hagyj el már engem ezentúl, s mindig-örökké veled leszek én is!
Gonosz ítélet, szorongattatás, zendülés, ínség, hirtelen halál,
s más egyéb rossz, mi embert földresújt, bízvást elkerül, ha engem követsz!
Aki nyugodni földbe tétetik, atyám pásztors pásztorolja azt,
Marduk e pásztor, istenek királya, a mindenbíró, a mindenható. …
… Most pedig  indulj, világodba térj meg, s várj otthon, míg gondolkodom felőled.” /Agy 97-101./

Agyagtáblák üzenete. Helikon, 1963. Ford.: Rákosi Sándor

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése