Érdemes összehasonlítani a XXI. század mezőgazdaság
nehézségeit a római időkben alkalmazott eljárásokkal.
Cato (Cat 62-63.)
részletesen leírja egy-egy adott terület megműveléséhez szükséges
létszámigényt, azok szerszámigényét, a munkaidő kihasználását, a termékszerkezetet
(Cat 89.), sőt szabályozza a vállalkozók
bérkifizetését is (Cat 99.)
Különféle gazdaságos tevékenységeket javasol (Cat 100-101.), például az alomszalma pótlását
falevéllel, a takarmány kiegészítését lombbal. Ezáltal a keletkezett trágya
mennyisége megnövekszik, és a falevelek sokkal hamarabb komposztálódnak
trágyával keverve, vagy részben megemésztve.
Ugyancsak fontosnak tartja az utak mentén a fásítást (Cat 103.) részben a lombtakarmány, részben a
szerszámfa miatt. Részletesen ismerteti a bor előállításának fontosságát (Cat 104-105.), és leírja, hogy a visszamaradt
törek újbóli vizezésével lore (lőre)
állítható elő a rabszolgák számára (Cat 190.). A
föld minőségétől függően meghatározta a munkanormát (Cat
286.), a létszámigényt, és részletesen felsorolta a használandó
szerszámokat is (Cat 109-111.). Ugyanilyen
szempontok alapján egy nagyobb latifundium művelését, létszám- és egyéb igényeit
is meghatározta. (Cat 111-112.)
Fontos szempont az is, hogy pontosan megállapította a napi
étel mennyiségét is (Cat 171-173.), ami
teljesen összhangban van a katonaság (légionáriusok), rabszolgák, földművelők
számára előírt élelmiszerek mennyiségével, sőt a XX. században meghatározott
mennyiségekkel is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése