„Nincs rá mód, hogy csupán egyik tenyerünkkel tapsoljunk.” /Mes 1.132./
A kettősség gondolata, a jó – a
rossz, a test – a lélek, a nő – és a férfi… minden kultúrkörbej megtalálható.
Ennek részleges bemutatására teszünk kísérletet.
Az ókori Egyiptomban a halállal a
test és lélek egysége megszűnik, mivel a lélek „ kilép a fényre” – újjászületik
és éli a túlvilágon az életét, míg a test a bebalzsamozást követően megőrződik
az örökkévalóság számára, de a test és lélek egysége nem jön létre újból. /Egy 1.27./
A test és lélek egysége a halállal
megbomlik, az egyensúly felborul a lélek tovább él, míg a test elbomlik. /Egy 2.75./
A test és lélek egységét vázolja a
Titkos tanítások könyve is. /Upa 106./
A Biblia határozottan kiemeli a
test és lélek kettősségét. /Máté 10.28./
A férfi és nő egységét – egy test,
egy lélek – elv alapján a férfi és a nő nem rendelkezik a testével, azzal a
másik. Ugyanakkor kiemeli a házasság hátrányait is, mondván, biztos jó
asszonnyal lenni ?
Egy értelmezési vita sorén
felmerült az a kérdés, ha a hagyományok szerint az özvegy asszonyt elveszi az
elhunyt férj testvére, majd az is elhalálozik, az özvegyet sorban elveszi a hét
férfitestvér a feltámadáskor paráznának minősül e a nő, és kinek a felessége ?
Választ több értelmezési vita után
abban állapították meg, hogy a feltámadáskor csak a lélek támad fel, a test
nem, így nem lehet, nem kell eldönteni a kérdést, mert az fel sem merülhet. /Máté 22.23-30./
Érdekesen fogalmazza meg a Biblia
a test és lélek kettősségét, mely szerint a törvény lelki, az ember testi,
ezáltal a törvények megszegésére hajlamos. /Rom 7.14., Rom 7.25./
A férfi és nő saját testük feletti
uralmát, tulajdonjogát is meghatározza. /Kor 1.7.3-4./
Nemcsak a test és lélek
kettősségét emeli ki a Biblia, de meghatároz egy testi – fizikai, és egs lelki
testet is, ugyanígy van mennyei és földi test is. /Kor 1.15.40-48./
A kettősségek közül talán a legjellemzőbb az a megállapítás, melyet egy régi magyar mondással lehet
illusztrálni. Az apa leheli a kezét, ha fázik és fújja, ha melege van. Erre
jegyzi meg a fia: Idesapám, de fura pofája van kendnek. Néha hideg és néha
meleg gyün belőle. /Jak 3.10./
Flavius Josephus a test
romlandósága és a lélek halhatatlansága mellett áll ki. /Flah 150-156./
Seneca szerint a test hordozza a
maga súlyát, nem úgy, mint a lélek. /Sen203-204./
Érdekesen fejti ki a
lélekvándorlásról szóló véleményét is. /Sen 417-418./
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése