Konfuciusz

Beszélgetések és mondások

Konfuciusz

Ford: Tőkei Ferenc, Szukits é.n.

Az emberi élet meghatározása

„A Dalok Könyvének háromszáz verse van, de egyetlen sora tartalmazza valamennyit, és ez: Gondolataidban ne legyen hitványság.” /Konf 15./

„Ha a népet rendeletekkel kormányozzák és büntetésekkel tartják féken, akkor ki fogja játszani ( a büntetést), de a szégyent nem fogja megismerni. Ha az erénnyel kormányozzák és szertartásokkal tartják féken, akkor ismerni fogja a szégyent és mindig egyenes lesz.” /Konf 15./

Szülői tisztelet

„… mi a fiúi szeretet… Nem lázadozni… Életükben szolgáld szüleidet a szertartások szerint, halálukban temesd el őket a szertartások szerint. …

A szülőknek egyedül attól kelljen tartaniuk, hogy /fiúk/ megbetegszik.” /Konf 16./

„Csak aki a régit ápolgatva ismeri meg az újat, csak az lehet mások tanítója.” /Konf 17./

Mi a tudás

„.. megtanítsalak-e arra, mi az igazi tudás? A tudottról tudni, hogy tudjuk: a nem tudottról pedig tudni, hogy nem tudjuk: ez az igazi tudás.” /Konf 18./

„Csak aki emberséges, csak az tudja igazán szeretni és gyűlölni az embereket.” /Konf 28./

Négy fő erény

„.. a nemes ember négy erénye: a magatartásban szerény, feljebbvalói szolgálatában tisztelettudó, népe gondozásában kegyes, és a nép alkalmaztatásában igazságos.” /Konf 37./ középszerű embernek is alatta marad, azt nem lehet a magas dolgokra tanítani.” /Konf 45./ /Ez határozza meg az egész filozófiáját, mert a középszerű és az alacsonyabb szintű emberekkel nem szabad foglalkozni HM.

„Aki emberies, az elsősorban a nehéz dolgokkal törődik, és csak másodsorban a… sikerrel.” /Konf 46./

„Törekedj mindig a helyet útra…, szilárdan ragaszkodj az erényhez, igazodj mindig az emberség elvéhez, szórakozásodban pedig keresd a művészetekben.” /Konf 49./

„A mesternek négy …. tanítása volt: a műveltség, az erkölcs, a hűség és a megbízhatóság.” /Konf 52./

„A mértéktelenség zabolatlansághoz vezet, a mértéletesség pedig a zsugorisághoz. Nos  a zsugoriság mindig jobb, mint a zabolatlanság.” /Konf 55./

A nép irányítása

„A néppel el lehet érni, hogy a helyes utat kövesse, de nem lehet elérni, hogy meg is értse azt.” /Konf 58./

„A mesterből teljesen hiányzott négy dolog: nem volt benne sem féktelen vágy, sem előítélet, sem konokság, sem pedig önzés.”/Konf 62./

„Minden tovafolyik, akárcsak ez.. meg nem állva sem nappal, sem éjjel.” /Konf 66./

Konficiusz jelleme

„Sohasem unta meg a jól tisztított rizst, a húst pedig apró szeletekre vágottan szerette. Nem ette meg a dohos vagy savanyú rizst, sem a megromlott halat vagy húst.  Nem ette meg azt az ételt, ami színét vesztette vagy megbüdösödött, sem azt, amit rosszul főztek meg, vagy nem az évszak szerint /kínáltak neki/. Nem ette meg azt az ételt, amit szabálytalanul vágtak fel, sem azt, amit nem saját levével fűszereztek. Bármily bőségben lehetett is a hús, sohasem engedte, hogy több legyen, mint a növényi eledel. Csak a borivásban nem szabott határt magának,de sohasem jutott odáig, hogy megzavarodjék tőle. Sohasem fogyasztott el piacon vásárolt bort vagy szárított húst. Ételéből sohasem hiányzott a gyömbér. Sohasem evett sokat.

Ha áldozatban /segédkezett/ a fejedelemnél, egy éjszakán át sem tartotta magánál a húst/amit ajándékba kapott/. Az /otthoni/ áldozati húst sohasem őrizte három napnál tovább, hiszen ha három napnál tovább őrizte volna, már sem tudta volna megenni.

Ha étkezett, nem beszélt: s ha lefeküdt aludni, nem beszélgetett.” /Konf 72-73./

„.. megkérdezte… melyik a kíválóbb… így felelt… túlmegy a mértéken….pedig nem éri el.    A mértéken túlmenni ugyanolyan hiba,mint nem érni el.” /Konf 79./

„… mi a tökéletes erény. A mester így felelt: Ha kilépsz a kapun, olyan légy, mintha nagy vendéget fogadnál:ha a népet dolgoztatod, olyan légy, mintha nagy áldozatnál segédkeznél: soha ne tedd másoknak, amit magadnak nem kívánsz.” /Konf 84./

A kormányzásról

„Legyen elegendő élelem, legyen elegendő fegyver, s a nép bízzon benned…. És ha elkerülhetetlen, hogy lemondjak valamelyikről, akkor melyikről mondhatok le először…. A fegyverekről…. Az élelemről… de ha a nép nem bízik benned, nem állhat fenn (az ország).” /Konf 86./

„Ha te, uram nem leszel kapzsi, akkor akár jutalmat adhatsz érte, mégsem fognak lopni.”/Konf 89./

„Mit gondolsz nem kellene megölni az erkölcsteleneket, hogy ezzel is segítsük az erkölcsösöket?.... De uram, a jó kormányzáshoz miért kellene megölnöd bárkit is? Ha te magad is a jóra törekszel, akkor a nép is jó lesz. A nemes ember erénye olyan akár a szél: a közönséges embereké pedig a fű. Ha fölötte fúj a szél, a fűnek meg kell hajolni.” /Konf 89./

Bölcsességek

„.. az … erényről… szeretni az embereket…. a tudás…. ismerni az embereket”… /Konf 90./

„.. arra kérte…, hogy tanítsa a földművelésre… Azt jobban tudná nálam egy öreg paraszt..” /Konf 93./

„Aki azonban nem tudja jól irányítani önmagát, hogyan tudna jól irányítani másokat?” /Konf 95./

„A kormányzásról…Ne kívánj gyors eredményt és ne nézz kicsiny haszonra. Aki gyors eredményt kíván, nem jut messzire, aki kicsiny hasznot néz, nem visz végbe nagy dolgokat.”  /Konf 96./

„Aki szilárd, kitartó, egyszerű és szavaiban szerény, az közel áll a tökéletes erélyhez.” /Konf 99./

„…mi a szégyen… Ha az országot jól kormányozzák,(csak) a hivatali jövedelemre (gondolni): s ha az országot rosszul kormányozzák,(akkor is csak) a hivatali jövedelemmel ( törődni): ez a szégyen.” /Konf 101./

„Szegénynek lenni és nem elégedetlenkedni: nehéz. Gazdagnak lenni és nem dőlyfösködni: könnyű.” /Konf 103./

„Aki hasznot látva az igazságosságra gondol, aki a veszélyt látva kész feláldozni életét, aki még hosszú évek múlva sem felejti el az életében valaha kötött megállapodás szavait, arról azért elmondhatjuk, hogy tökéletes ember.” /Konf 104./

„Akinek nincs hivatala, az ne foglalkozzék a kormányzás dolgaival.” /Konf 107./

„Van – e egyetlen szó, amelyet az ember egész életében követhet?.....Hát nem ilyen szó a kölcsönösség? Amit magadnak nem kívánsz, azt ne tedd az embereknek.” /Konf 117./

„A nemes ember az elvekkel törődik, nem pedig az evéssel. Aki szánt-vet, éhen marad: aki azonban tanul, hivatali jövedelemhez jut általa. A nemes ember csak az elvek miatt aggódik, s nem fél a szegénységtől.” /Konf 119./

„Háromféle barátság hasznos, és háromféle barátság káros. Egyenes, őszinte és sokat tudó emberrel barátkozni hasznos. Álszent, behízelgő és pergőnyelvű emberrel barátkozni káros.” /Konf 124./

„Háromféle öröm hasznos, és háromféle káros. A szertartások és a muzsika tanulmányozásának öröme, a mások jóságáról való beszédnek öröme és a sok kiváló ember barátságának öröme hasznos: a féktelen gyönyörűségek öröme, a naplopó csavargás öröme és a lakomák gyönyörűségeinek öröme káros.”  /Konf 124./

„A nemes ember jelenlétében három hibát lehet elkövetni. Ha nem kérdezett, és mégis beszélsz annak neve kapkodás. Ha kérdezett, és mégsem beszélsz annak neve titkolózás. Ha úgy beszélsz, hogy nem nézel az arcába, annak neve vakság.” /Konf 124./

„Akivel a tudás vele születik, az a legmagasabb rendű ember. Aki a tudást tanulással szerzi meg, a másodiknak következik. Aki ostoba, de tanul, az harmadiknak következik. Aki ostoba és nem is tanul, az bizony a legalacsonyabb rendű ember.” /Konf 125./

„A nemes embernek kilenc dologra van különös gondja. Ha néz valamit, gondja van rá, hogy világosan lássa….hallja…arckifejezését… nyájassá tenni… megjelenését….tisztelettudóvá. Beszédében őszinteségre törekszik, tetteiben pedig gondos figyelemre. Ha valamiben nem biztos, gondja van rá, hogy megkérdezze. Ha mérgelődik, akkor ( a harag) súlyos következményeire gondol. Ha pedig azt látja, hogy kap valamit, akkor az gazságosságra gondol.” /Konf 125./

„..tökéletes erény.. aki öt dolgot képes megvalósítani bárhol az ég alatt, az tökéletes erényű….A komolyság, a nagylelkűség, a szavahihetőség, a szorgalom és a jóindulat. Aki komoly, azzal nem bánnak tiszteletlenül, aki nagylelkű, az megnyeri a tömeget: aki szavahihető, abban megbíznak az emberek: aki szorgalmas, az érdemeket szerez: aki pedig jóindulatú, az könnyen irányíthatja az embereit.” /Konf 129./

„… hallottad – e már a hat szót és a hat sötétséget?... Aki szereti az erényt, de nem szeret tanulni, annak sötétsége ostobasághoz vezet. Aki szereti a tudást, de nem szeret tanulni, annak sötétsége a gondolkodás szétszórtságához vezet. Aki szeret szavahihetőnek mutatkozni, de nem nem szeret tanulni, annak sötétsége mások megkárosításához vezet. Aki szereti az egyenességet, de nem szeret tanulni, annak sötétsége durvasághoz vezet. Aki szereti a bátorságot, de nem szeret tanulni, annak sötétsége durvasághoz vezet. Aki szereti a szilárdságot, de nem szeret tanulni, annak sötétsége bolond viselkedéshez vezet.” /Konf 130./

„… a kormányzás dolgai tiszteletben kell tartani az öt jót és száműzni kell a négy rosszat…. a hivatalt viselő legyen jótékony, de tékozlás nélküli, dolgoztassa a népet, de ne keltsen elégedetlenséget, legyen akarata, de kapzsiság nélkül, legyen méltóságteljes, de kevélység nélkül és tartson tekintélyt, de vadság nélkül… a négy rossz: Kivégeztetni valakit anélkül, hogy tanítottuk volna: kegyetlenség. Figyelmeztetés nélkül máris megkövetelni a munka befejezését: zsarnokság. Késlelkedve adni ki a parancsot, de azonnali végrehajtást követelni: garázdálkodás.” /Konf 149-150./