„Azontáj bíz étek nem oly sok akadt,
nem íly gyakran öltek, sütöttek vadat.
S a népeknek az volt csupán étke még,
mi felnő, a földből kiütvén fejét.
A bősz Ahrimán abban mesterkedett,
hogy állat husát adja zöldség helyett.
Tojásból kivévén a sárgát előbb,
adott ő Dahák sáhnak ádáz erőt.
Soron jött a szárnyas, s a négylábuak,
s Dahák asztalán szelte szét húsukat.
S mint oroszlánt táplálta vérrel, hogy e
vad étekkel őt is merésszé tegye,” /Fir 27./
Firdauszi: Királyok könyve. Magyar Helikon 1975. Ford: Devecseri Gábor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése