Idézet 719

„Kertem termését majorosném már ide hozta,

S mályvát, mely a belet könnyíti nagyszerűen:

Itt a saláta, fejes: hasadékony hagymagumóval

Menta böfögni – való és buja éruka – fű:

Rútás tengeri – hal, koszorúzva tojás – szeletekkel

S tinnhal sós levitől jól csepegő kocatőgy.

Eddig az izelítő. Asztalra fogás csakis egy jön:

Egy gida, a farkas szája elől menekült,

És apró kolbász, mit fölszeletelni nem is kell,

Véle kovácsoknak babja s a gyönge kel is:

Csirke jön és sódar, három tornak maradéka.

Hogy már jólaktunk, gyönge gyümölcsöt adok,

Seprő nélküli bort öntök…” /Mar 339./

Marcus Valerius Martialis epigrammáinak tizennégy könyve, MTA, Budapest, 1942.