2014. október 19., vasárnap

Idézet 124


„Nagy hatalom a bor és hatalmas a király, akinek mindenki engedelmeskedik, de sokkal hatalmasabbak a nők. Mert királyt is nő hozta a világra és nők szülték és nevelték a vincelléreket is, akik a bort sajtolják. Egyáltalán semmi sincs a világon, amit ne a nőknek köszönhetnénk. A nő szövi ruháinkat, a nő gondozza egész háztartásunkat. Nő nélkül nem élhetünk s aranyat, ezüstöt s minden drágaságot szívesen odaadnánk, ha egy szép nőt megpillantunk, sőt minden vagyonunkat felál-doznánk, hogy szépségét birtokunkba vehessük és élvezhessük. Atyánkat, anyánkat és hazánkat elhagyjuk, és elfelejtjük legdrágább barátainkat a nők kedvéért: nem riadunk vissza attól sem, hogy meghaljunk értük. Ebből nyilvánvaló, mily nagy a nő hatalma. Vajon nem tűrünk-e el rengeteg fá-radalmat vízen és szárazon, hogy ha valamit szerzünk, örömmel ajánljuk fel zsarnokunknak a nőnek ? Egyszer magam láttam a nagy királyt, mikor mellékfelesége, a temáni Rábsáké leánya, Apamé arculverte s ő tűrte, hogy levegye fejéről a koronát és a maga fejére tegye: mosolygott, ha az asszony vidám volt, elkomorodott, ha szomorú volt: minden elképzelhető módon hízelkedett az asszonynak s mélyen megalázkodott, hogy megint visszanyerje kedvét, ha nyűgösnek látta.”

„Miközben e fejedelmek és a satrapák még azon elmélkedtek, amit hallottak, Zerubbábel máris nekifogott, hogy az igazságról beszéljen és pedig ilyen szavakkal: „ Bebizonyítottam, milyen hatalmasok a nők: de az igazsághoz képest épp oly gyengék, mint a király. Mert akármilyen nagy a föld, akármily magas az ég, akármily gyors a nap rohanása, mindez mégis csak Isten akaratából mozog s ő maga az igazság. Ebből következik, hogy az igazság a legnagyobb hatalom, ellene a gonoszság semmit sem tehet. Mert minden egyéb, ami hatalmasnak látszik, halandó és esendő, az igazság viszont örök és csalhatatlan. Nem szépségével ragyog, amit az idő elemészt, sem gazdagságával, amit a véletlen elrabolhat, hanem joggal és törvényszerűséggel, amellyel a jogtalanságot eltaszítja magától és kárhoztatja.” /Fla 9-10./  /Dárius ekkor lett a perzsa király/

Flavius Josephus: A zsidók története, Gondolat, 1966. Ford.: Dr. Révay József

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése