Idézet 39

„Ez a lelkek hídja… Ezen keresztül visz az út a felvilágba. Alatta a véres folyóban sínylődnek a szüleiket káromlók, valamint a parázna asszonyok…

… A hídon átkelve, elérkeztek a Hiába Haltak Városához…

állt egyszerre elébe egy sereg fejetlen, kezetlen csonka, béna lélek…

Ezek azoknak a lázadóknak a lelkei, kiket te megölettél. Azok a szegénylegények, hercegfiak és vezérek, kik kard által haltak el, temetetlen maradtak. Áldozatot nem mutatott be nekik senki, hisz elpusztult egész családjuk, nem száll hozzájuk  pénzáldozat füstje, ezért lettek didergő, árva, éhező lelkek. Csak úgy menekülhetsz meg tőlük… ha pénzt adsz nekik." /Maj 1.169-170./

Vu Cseng-en: Nyugati utazás avagy a majomkirály története, Európa, 1980. Ford.: Csongor Barnabás