Idézet 108

„A gonosz és nyelves asszony olyan egész életében,

Mint a testet öltött sivár, szörnyű vénség nő képében.

Aki bizony azt akarja, hogy békében teljen élte,

Nem törődik az a nővel, mégcsak nem is néz feléje.

Az asszony már természettől olyan, mint a bundzsabogyó:

Belül halált hozó méreg, kívül szép és elragadó.

Amit gondol, nincs a nyelvén. Ami nyelvén van, ki nem jő.

Amit kimond, nem teszi meg. Mégis furcsa szerzet a nő!

Agyba-főbe verheted, vagy tejbe-vajba fürösztheted,

Ha megköti magát a nő, észre dehogy térítheted.”  /Mes 1.214-215./

Mesefolyamok óceánja, Európa, 1982. 1-2. kötet Pancsatantra, Ford: Schmidt József