Homérosz: Iliász

            Homérosz: Iliász – Odüszea, Magyar Helikon 1967.

Ford. Devecseri Gábor

„Hátra feszítve nyakár elvágták áldozatuknak,

megnyúzták, combját szétszelték, hájba takarták,

kétrét hajtva előbb és nyershúst rakva fölébe.” /Homi 19./ 1. 459-461.  19 old.

A cséplés utáni magtisztítás

„Mintha a szél polyvát hordana szent búzamezőkön,

szóráskor, ha a fürge szelekkel a szőkehajú szép

Déméter szétválaszt minden magot a héjtól,

és a töreket széltébe fehérlik.”  /Homi 89./ V. 498-501.

Deszkára szögezett hús sütése

„Nagy húsos – deszkát helyezett el a tűz sugarában,

háthúst tett oda, bárányét s a kövér kecskéét

és vele hízlalt disznónak háj – fedte gerincét.” /Homi 151./ IX. 206-208. 

Ez a sütési módszer jelenleg Skóciában is megtalálható

Magtisztítás

„Mint tetemes szóró fa – lapátról tágterű szérün

barna babok és borsók szeme szökken a messzi magasba,

mert a süvöltő szél meg a szóró férfi röpíti.” /Homi 235./ XIII. 588-590. 

Munkamegosztás

„Rengő búzaszérűt is formált: rajta béres

nép aratott, éles sarlót lendítve kezében:

egyoldalt a csomók hullottak rendben a földre,

ott meg a kévekötők fűzték kévékbe, kötéllel.

Három kévekötő kötözött, hátrább meg a markot

kisgyerekek szedték, tele öllel hordva szüntelen

n yújtották a nyalábot.” /Homi 338./ XVIII.550-556.

Csépelés

„Mint ha befognak széleshomlokú tulkokat együtt,

nyomtassák a fehér árpát kerekudvarú szérün,

s bőgő tulkok alatt könnyen perdül ki az árpa.”  /Homi 365./ XX. 495-497.

A főzés

„Mint forr bévül az üst, ha hatalmas láng van alatta,

mert hízlalt sertés zsírját olvasztja a lángon.”  /Homi 376./ XXI. 362-363.

Éjszakai fejés  - etetés - itatás

„s tündöklő szép sugarakkal

süt le a sok csillag seregéből éji fejéskor.” /Homi 383./  XXII.27-28.

Odüszea

Patriarchális család – a legidősebb fiú a család feje

„anyád meg férjhez adod majd” / Télamakhosz / /Homo 455./ I.292.

„búzafogyasztó földi halandó’  /Homo 456./ I.349.

Ez is szerepel a Koránban:

„És napközben a nagy leplet szövögette is aztán,

éjszaka szétfejtette azonban, a fáklyavilágnál.” /Homo 463./ II.104-105.

„Menj házadba, s a kérők közibe keveredvén,

vedd csak az útravalót és rakd már minden edénybe,

kétfülű korsóba bort, s lisztet, a férfiak étkét

jó bőrtömlőkbe.” /Homo 468./  II. 288-292.

A piknik

„Jött, mikor én egyedül, társaktól messze bolyongtam,

mert azok egyre a part mentén ödöngve halásztak

kampós horgokkal, s hasukat kinozta az éhség.” /Homo 496./ IV.367-369. 

„És miután odaértem már a hajókhoz, a vízhez,

ott vacsorát készítettünk.” /Homo 497./ IV. 428-429.

Vadász fortélyok

fóka bőrébe bújva vadásztak a fókákra  /Homo 498./ IV. 436-472.

A nagymosás

„mosni vigyem, hisz mind szennyes halomban hevernek?

.. s mindennel gondolkodnom nekem kell.” /Homo 525./ VI. 58-65.

„…Maguk ott a szekérről

két kézzel hordták a ruhákat éjszínű vízbe,

és sebesen vetekedve taposták lenn a gödörben.

És az egész szennyest hogy tiszta fehérre kimosták,

végül a tenger parton sorban szétteregették

ott hol a parti kavics tisztább lett a haboktól.” /Homo 526./ VI.90-95.

A házimunka

„Ötven szolgáló nő él a magas palotában,

van, ki arany gabonát őrölget a kézimalommal,

más szövetet szövöget, vagy az orsót pörgeti.” /Homo 537./ VII. 103-105.

Étkezési szokások és a termet

„Roppant termetű szörny, nem olyan, mint búzafogyasztó férfi.”  /Homo 566./ IX. 190-191.

A fröccs

„S hogyha a mézédes, rőt borból inni akartak,

egy kelyhet töltött tele, húsz mérték vizet öntött

rá, és isteni édes jószag szállt a vödörből.”  /Homo 566./ IX.207-209.

Sajtot gyártás után szikkasztották, aszalták

„Ott aszalók rogyadoztak a sajttól

… tele savóval

minden edény, kád, sajtár, mibe fejni szokott ő.” /Homo 567./ IX.219-222.

„Végre leült, mekegő kecskéit, fejte juhait is,

mindegyiket rendben, s kicsinyét odaküldte alája.

Erre megaltatván a felét a fehérszínű tejnek,

átsajtolta, s a túrót fonott kosarakba helyezte

és a felét öntötte edénybe, hogy innivalója

hogyha kívánja, legyen, s vacsorához hogy legyen ottbenn.” /Homo 567./ IX.244-249.

„mint halakat szigonyozták őket csúf lakomához.”  /Homo 580./X.124.

A disznók eledele

„.. Kirké meg elébük

erdei makkot szór, hogy egyék, meg somfa gyümölcsét.” /Homo 583./ X.242- 243.

Halotti áldozat

 „…. ássál

gödröt, légyen a hossza s a szélessége könyöknyi,

áldozatul tölts körbe italt valamennyi halottnak,

tejjel mézzel előbb, azután édes boritalt is,

harmadszorra vizet, s fölibé a fehér daralisztet..” /Homo 591./ X. 516- 520.

A temetés

 „… ha elérsz oda végül, meg ne feledkezz.

Hogy siratlanul és temetetlenül ott ne maradjak,

míg te tovább utazol, ne legyek neked istenek átka:

égess meg hát a fegyvereimmel, ahány velem ott van,

s nékem az ősz tenger partján  sírdombot emeljél,

hogy szomorú sorsom tudják meg  a megszületendők.

Végezd el nekem ezt, s evezőmet is üsd a halomba.” Elpenor /Homo 595./ XI.71-77.

Nem görög föld lakói

„végy egy jólfaragott evezőt válladra, bolyongjál,

míg olyanokhoz nem jutsz, kik tengert sose láttak

s étküket sem eszik megsózva tengeri sóval:

és sohasem láttak  pirosarcú fürge hajókat.”  /Homo 596./ XI. 121-124.

„... mert tud meg, hogy az isten ágya sosem meddő.” /Homo 600./ XI. 249-250.

„Mint amidőn a halász földnyelven, a vesszeje végén

messzire vet ki csalétket az apró tengeri halnak,

 és az ökörszarvat lebocsátja a tengeri árba

s fel-felrántja a vergődő halakat avval a vízből.” /Homo 618./ XII.251-254.

„Csakhogy amint kifogyott a hajóról útravalójuk

s kényszerűségből eljártak vadat űzni bolyongva,

halra, madárra vadásztak, amint a kezükbe esett épp,

s kampós horgokkal,s hasukat kínozta az éhség.” /Homo 620./ XII. 329-332.

Takarmány pótlására leveleket használtak:

„hajkoronás nagy tölgyről tépve a gyönge levélkét.” ökrök eledele  /Homo 620./ XII. 357.

„és az erős makkot falják, a sötét vizet isszák,

mely sertéseknek háját hizlalja kövérre.” /Homo 635./ XIII. 409.

„…egykor maga hordta a kondás

össze, a messzekerült Odüszeusz disznainak:

.. rakta kövekből, vadkörtével szegte a szélét.

Kívül meg végig cölöpöt vert közben a földbe,

sűrű sokat, hántolt tölgyfának a közepéből.

Közte tizenkét ólat is állított fel a kondás,

jó sűrű sorban a disznóknak.”  /Homo 637./ XIV. 7-14.

„Adnád csak nekem őt, a tanyám őréül: az aklot

 rendben tarthatná, gödölyéknek hordana lombot.”  /Homo 688./ XVII. 223-224.

„Ott a tűzön kecskék bendője rotyog, vacsoránkhoz

tettük föl, vérrel, hájjal duzzasztva dagadtra.”  /Homo 700./ XVIII. 45-46.

Az ideális férj

„bárcsak vetekedhetnénk ketten a fűben” /Homo 709./ XVIII.366.

..és kitűnő hajlású sarló volna kezemben

és tiédben is, így kisérelnők meg a munkát

étlen, egész estig. /Homo 709./ XVIII.370.

Vagy két jó ökröt, ha követnünk kéne ekével  /Homo 709./ . XVIII.372.

Hogyha pedig Kronion hadakat támasztana még ma…

látnál ekkor elsők közt csatazajba vegyülni.  /Homo 709./ XVIII. 376-377.

Nagyon hasonlít Kalevipoeghez.

A női vezető

„Úrnőm, ember nincs, aki téged széles e földön

megszólna, hisz a híred a tágterű égig is elhat,

mint valamely istenfélő, jóhírű királyné

törvényt védve ki kormányozza erős birodalmát,

hogy népét: s neki ott ad bőven a barnarögű föld

búzát és árpát, roskadnak a fák a gyümölcstől,

ellik időben a nyáj, halat ad bőséggel a tenger.” /Homo 714./ XIX. 107-113.

„Hát a szobádba eredj, s munkáddal foglalatoskodj,

rokka legyen gondod s a szövőszék…” /Homo 748./ XXI. 373-374.