Flavius

Flavius Josephus: A zsidók története, Gondolat, 1966. Ford.: Dr. Révay József

A nők helye, természete

„Nagy hatalom a bor és hatalmas a király, akinek mindenki engedelmeskedik, de sokkal hatalmasabbak a nők. Mert királyt is nő hozta a világra és nők szülték és nevelték a vincelléreket is, akik a bort sajtolják. Egyáltalán semmi sincs a világon, amit ne a nőknek köszönhetnénk. A nő szövi ruháinkat, a nő gondozza egész háztartásunkat. Nő nélkül nem élhetünk s aranyat, ezüstöt s minden drágaságot szívesen odaadnánk, ha egy szép nőt megpillantunk, sőt minden vagyonunkat felál-doznánk, hogy szépségét birtokunkba vehessük és élvezhessük. Atyánkat, anyánkat és hazánkat elhagyjuk, és elfelejtjük legdrágább barátainkat a nők kedvéért: nem riadunk vissza attól sem, hogy meghaljunk értük. Ebből nyilvánvaló, mily nagy a nő hatalma. Vajon nem tűrünk-e el rengeteg fá-radalmat vízen és szárazon, hogy ha valamit szerzünk, örömmel ajánljuk fel zsarnokunknak a nőnek ? Egyszer magam láttam a nagy királyt, mikor mellékfelesége, a temáni Rábsáké leánya, Apamé arculverte s ő tűrte, hogy levegye fejéről a koronát és a maga fejére tegye: mosolygott, ha az asszony vidám volt, elkomorodott, ha szomorú volt: minden elképzelhető módon hízelkedett az asszonynak s mélyen megalázkodott, hogy megint visszanyerje kedvét, ha nyűgösnek látta.”

„Miközben e fejedelmek és a satrapák még azon elmélkedtek, amit hallottak, Zerubbábel máris nekifogott, hogy az igazságról beszéljen és pedig ilyen szavakkal: „ Bebizonyítottam, milyen hatalmasok a nők: de az igazsághoz képest épp oly gyengék, mint a király. Mert akármilyen nagy a föld, akármily magas az ég, akármily gyors a nap rohanása, mindez mégis csak Isten akaratából mozog s ő maga az igazság. Ebből következik, hogy az igazság a legnagyobb hatalom, ellene a gonoszság semmit sem tehet. Mert minden egyéb, ami hatalmasnak látszik, halandó és esendő, az igazság viszont örök és csalhatatlan. Nem szépségével ragyog, amit az idő elemészt, sem gazdagságával, amit a véletlen elrabolhat, hanem joggal és törvényszerűséggel, amellyel a jogtalanságot eltaszítja magától és kárhoztatja.” /Fla 9-10./  /Dárius ekkor lett a perzsa király/

Ptolemaios Philadelphos a zsidók törvényeit görögre fordítja /Fla 47./ Krisztus  előtt 283 – 246 között élt.

Mennyország és pokol

„Aristaios… így beszélt hozzá: „Király…. Hosszas kutatással sikerült megállapítanom, hogy ugyanaz az Isten kormányozza a te országodat is, aki a zsidók törvényeit adta. Ezt az Istent, a világegyetem teremtőjét tiszteljük mi is és Zeusnak nevezzük: helyesen adtuk neki ezt a nevet, mert ő leheli mindenkibe az életet.”  /Fla 48./

„Azonban feltétlenül figyelmedre kell méltatnod ezeket is, mert ez a törvénygyüjtemény olyan, hogy a legnagyobb bölcsességről és erkölcsi tisztaságról tesz bizonyságot, mintha magától Istentől származnék …. írj a zsidók főpapjának… küldjön neked minden törzsből hat öreget …. tőlük majd megtudjuk ezeknek a könyveknek a pontos és hű szövegét és megkapjuk hiteles magyarázatukat.”  /Fla 51./

„... hogyan lehetséges, hogy ezt a … törvénykönyvet sem a történetírók, sem a költők nem emlegetik… azt válaszolta rá / Demetrios /.. senki sem mert kiírni valamit a könyvekből, mert …. Isten büntetését vonták magukra.”  /Fla 59./

A zsidó erkölcs

„József … egyszer bátyjával együtt Alexandriába ment … meglátott egy táncosnőt… szerelemre gyulladt iránta…. meg is mondta bátyjának, s megkérte, tartsa titokban ezt a bűnös vágyát – hiszen a zsidóknak tilos  idegen nőkkel közösülni, de legyen segítségére… Solymion megígérte neki ….. éjjel menyasszonyi díszbe öltöztette leányát, s beküldte hozzá, hogy háljon vele…. nem vette észre… mivel kissé ittas volt és így bátyja leányával hált…. egyre jobban megszerette… bevallotta neki az igazat: inkább megengedte, hogy megbecstelenítse az ő leányát.. feleségül vette leányát.”  /Fla 68./ Kr.e 230 körül volt

Flavius Josephus: A zsidó háború, Gondolat, 1963.

Ford.: Dr. Révay József

Bálvány tilalma

„Törvénytelen dolog szobrokat, mellszobrokat vagy bármilyen élőlénynek a faragott képét elhelyezni a templomban.”  /Flah 129./

Szekták

„A zsidóknál ugyanis három filozófiai iskola van: … az úgynevezett esszénusoké … az érzéki élvezeteket elkerülik… erénynek minősítik az önmegtartoztatást és a szenvedélyek megfékezését. A házasságot megvetik, de idegen gyermekeket fogadnak magukhoz… a házasságot és a családszaporodást ezzel nem törlik el, csak ők maguk őrizkednek az asszonyok erkölcstelenkedéseitől, mert az a meggyőződésük, hogy nincs asszony, aki hűséges maradna férjéhez.

Test és lélek

A gazdagságot megvetik, és csodálatos intézményük a vagyonközösség: … szabály… aki be akar lépni a szektába, köteles odaajándékozni vagyonát a közösségnek…. a Naphoz ősi imádságokat intéznek… csak annyit esznek és isznak, amennyi feltétlenül szükséges…. szombaton még a zsidóknál is szigorúbban tartózkodnak a munkától…. hisznek benn, hogy a test ugyan romlandó és elenyészik, a lélek azonban halhatatlan, s örökké él: a legfinomabb éterből származik… és a test, mint börtön, magába zárja. Mihelyt azonban kiszabadul a test börtönéből, boldogan a magasba lebben, mintha hosszú szolgaságból szabadult volna. A görög filozófusok véleményével egyezően azt állítják, hogy a jók tovább élnek az óceánon túl, olyan helyen, ahol sem eső, sem hőség nem zaklatja őket, hanem az óceán felől fújdogáló állandó zefir üdíti: viszont a gonoszok sötét és jéghideg barlangba kerülnek, örök szenvedésre. Ugyanez a gondolat megvan, úgy tudom, a görögöknél is, akik azt tanítják, hogy hőseik, a héroszok és félistenek, a boldog szigeteken tartózkodnak, a gonoszok lelkei pedig az elátkozottak helyén, a Hádészben, ahol a monda szerint Sisyphos, Tantalos, Ixion és Tityos bűnhődnek. Ezzel mintegy a lélek halhatatlanságát akarják bizonyítani…..

…Ezenkívül az esszénus szektának van egy másik ága is … csak a házasságról vallott nézetük más. .. azt tartják, hogy azok, akik nem kötnek házasságot, elhanyagolják az élet legfontosabb célját, az utódok szaporítását….

… A farizeusok  … azt tanítják, hogy mindennek az ura Isten és a végzet: hogy a jó és rossz cselekedet az emberek szabad akaratáról függ ugyan, de minden dolgunkba belejátszik a végzet …. a lélek halhatatlan, de csak a jó lelkek kerülnek a halál után más testbe, a gonoszak örök büntetést szenvednek…. Viszont … a szaddeceusok, kereken tagadják a végzetet ….  Isten egyáltalán nem törődik azzal, hogy az ember cselekszik – e gonoszat, vagy nem: a jó és rossz cselekedetek teljesen az ember szabad akaratától függenek, és mindenki szabadon választja ezt vagy azt. … tagadják a lélek halhatatlanságát, valamint a túlvilági büntetéseket és jutalmakat.”   /Flah 150-156./

Higiéniai előírások

„Más napokon kapájukkal – mert ilyesféle az a kis balta, amelyet az újonnan belépők kapnak – egy láb mély gödröt ásnak: beburkolóznak köpenyegükbe, hogy meg ne sértsék Isten fényes napját, elvégzik szükségüket, és a kiásott földdel újra betöltik a gödröt : erre a célra mindig a legfélreesőbb helyeket választják ki … meg szoktak utána mosakodni.”  /Flah 154./