Vikingfiak

Vikingfiak – az izlandi Njaudl  történet, Szépirodalmi, 1965.

Ford.: Bernáth István

A házasság könnyel feloldható volt

„...válni  szeretnék Hrutrtól…” /Nja 1.47./

Érdem volt, ha valaki nem fizetett vérváltságot

„… Aki sokakat megölt már, anélkül, hogy vér váltságot fizetett volna valamelyikért is.” /Nja 1.54./

pénzzel lehetett a gyilkosságot kompenzálni.

„Innen volt neki lisztje meg szárított hala is.” /Nja 1.55./

Vőlegény – vevő legény

„Elindultak aztán lánykérőbe ... szabd meg már az árat.” /Nja 1.55./

Rideg birkatartás

„Történt egyik ősszel, amikor az emberek felmentek a hegyekbe a juhaikat válogatni.”  /Nja 1.78./

kiválogatták a levágandókat, a többi a hegyekben maradt.

Cseregyerek intézmény:

„Volt még Ásgrimrnak egy nevelt testvére is” /Nja 1.104./ más családban nevelkedett

Gazdaasszony is teljes jogú volt

„- Én Njaudl felesége vagyok – felelte Bergthora – és éppúgy felfogadok cselédet, akárcsak a gazda.” /Nja 1.137./

„Atli aztán fel is ment a hegyre és szenet égetett ott egymaga.” /Nja 1.144./

„Akkor aztán átlovagolt a Thórólfr – hegyi tanyához és közölte az ottaniakkal, hogy mit végzett.” /Nja 1.145./ – nehogy később orgyilkossággal vádolják.

Sajtgyártás – formába tevés – nem juhgomolya

„Látnivaló volt akkor, hogy az asszonyoknak egy egész kerek sajtot adtak volt Hlidarendiben, szeletekre vágva.”  /Nja 1.180./

A hősök harcolnak és földművesek is

„Gunnarr ezen a napon egy szál maga ment ki a földre dolgozni, vállán a vetőmagos tarisznya, a kezében meg egy kurta pengéjű kard, és kezdte vetni a magot.”  /Nja 1.192./

Munkamegosztás

„Közben meg az történt, hogy az egyik birkafejő asszony…”  /Nja 1.197./

Száműzetés

„.. követelni fogom pedig azért, hogy téged három évre kitaszítsanak.”  /Nja 1.204./

Bosszúállás joga

„Miért nem  zártad le a szemét, meg az orr lyukát ?

- Ezt a munkát Skarphedinn-nek szántam.” Ti. neki kell bosszút állni.  /Nja 1.343./

Vikingfiak 2. kötet

Hittérítés

„Rakunk most három tüzet. Ti, pogányok beszentelitek az egyiket, én meg a másikat, a harmadik meg marad, ahogy raktuk. Ha pedig a berszerker a ti tüzeteken majd sértetlenül általlép, de az enyémet átallépni már félni fog, akkor ti a keresztséget fölveszitek.” /Nja 2.14./

„Ahogy én látom, ha nem marad egy és azonos a törvény, ami a népet megköti, állapotjainkban tovább meg nem maradhatunk … Megkérdem, tehát mint a pogány emberektől, mint a keresztényektől, óhajtásuk – e elfogadni azt a törvényt, amelyet most mondani fogok?" /Nja 2.15./

A Taigetosz jelenség

„…Kezdődik pedig a törvény akképpen, hogy ebben az országban minden ember kereszténnyé váljék, és az egyistenben higgyen, Atyában, Fiúban és Szentlélekben, a hajdan volt bálványistenekben való hitét odahagyja, újszülöttet pusztulni ki ne tegyen, és lóhúst többé ne egyék. Sújtsa száműzetés, aki ezen rajta kapott, ám ha titokban cselekedé, büntetés ne érje.”  /Nja 2.19./

Felez és oszt

„Nincs ahhoz jogunk, hogy osszunk is, meg válasszunk is.”  /Nja 2.48./ egyik oszt- másik  választ.

„Követelem tehát, hogy ezért ő kitaszítottá váljék, kit senki sem táplálhat, senki nem kísérhet, és senki semmiképpen meg nem segíthet.” /Nja 2.152./  ti. megölte Njaudl – fia Helgit

Bírák pártatlansága

„... hogy mindenki az esküdtek padjára ülhet, akinek legalább háromszáz szögöl földje van, még akkor is, ha nincsenek tehenei. És ugyancsak ott ülhet aki csak tejelő teheneiből él, bárha a földjét bérli csak.”  /Nja 2.167./

„ … azonnal idézze pörbe  Flosit és Eyjolfrt megvesztegetés miatt, és követelje három évre való száműzetésüket. Aztán másodszorra is idézze őket pörbe, a bíróság megtévesztése miatt.  … Tudasd  tovább, hogy mégpedig akit kétszer ér a száműzetés vádja, azt teljesen és tökéletesen ki kell taszítani.”  /Nja 2.176./

Főzés

„ ..…Sölvi nevezetű, és egy nagy üstben főzte a húst   …. ezzel megragadta Sölvit, fölemelte, és fejjel előre belehajította a húsos üstbe.”  /Nja 2.191-192./

„-Tudom én, magad sem akarnál alvó emberekre alattomosan rátámadni. … Most aztán elordították magukat … vártak mindaddig, míg csak egészen fel nem készültek.” /Nja 2.203./

Első csapás – véreső. második nagy dörgés – a világ eresztékeiben recseg, harmadikban a fegyverek magukban támadtak – csata, varjak támadása – pokolra kerülnek és pokoli kínokat fognak átélni. /Nja 2.243-244./

Kopasz  Grim – fia, Egil. Tóni Túra Utazási Iroda, 1995.Ford. Bernáth István

A gazda

„roppant serény és szorgos gazda volt ULF. Szokása szerint kora hajnalban kelt, és indult az emberek munkája után nézni, ki a földekre, de a műhelyekbe is, ahol kézművesei dolgoztak, és gondja volt teheneire meg a kaszáló füvére is.” /Kop 7./

„egyik ősszel sok ember összegyűlt Gaularban az őszi áldozatokra.” /Kop 9./

A mulatozás – hasonló az eszkimóékhoz

„Aztán régi szokás szerint kisorsolták, melyik férfi melyik nővel mulatozzon.”  – általában a házaspárok egymás mellett ültek, de a kereszténység felvétele előtt ez volt a szokás  /Kop 16./

Élelemszerzés

„Thórolt igen jól gazdálkodott.. kirendelte az embereket heringet, meg tőkehalat halászni, de  bőviben voltak fókahúsnak és madártojásnak is… száz szabadembernél kevesebb sosem volt körülötte.” /Kop 25./  a cselédeken kívül.

„Majd megrakatta a hajót szárított tőkehallal, cserzett bőrökkel, birkabundákkal, fehér posztóval, de néhány köteg mókus-, és egyéb prémmel is.. meghagyta.. hogy hajójával vitorlázzon el nyugatra, Angliába, és vásároljon lenvászon ruhákat, meg más egyebeket… megtöltötték a hajót búzával és mézzel, borral és lenvászonnal.”   /Kop 36./

Temetkezés

„Thórolf holttestét meg a rangos embereknek kijáró szokások szerint földelték el, még kőoszlopot is emeltek föléje.” /Kop 47./  rúnaírással a név mellett a tetteit is megemlítették

„Nem sokra rá Esti Ulf meghalt, a hajón lévők pedig úgy jártak el, ahogy meghagyta. Koporsóba rakták és belehajították a tengerbe.”  /Kop 60./

Fagyűjtés

„ … Láp – vidék / Izland / nyugati partjain nem is volt hiány uszadékban….

…onnan jártak ki halászni, meg fókára, meg a sziklákon madártojást szedni.. bálnák is gyakran kivetődtek a partra, békésen heverésztek.. úgy ölték le őket… aztán lett egy harmadik tanyája is … ez volt a legalkalmasabb hely uszadékfát gyűjteni, és itt gabonát is vetettek.” /Kop 63./

„ Aztán született egy fiuk, akit vízzel hintettek.”  /Kop 66./   ősi skandináv szokás, nem kereszténység

„ Aztán bementek a tanyába, ott is a nők földbeásott szobájába.” /Kop 66./

Étkezés

„Ölvirék rettentően szomjasak voltak, nyomban megitták az összes sörét. Ekkor Bárd írót tett eléjük… / a savó már elfogyott / /Kop 88./

A mulatozás

„jarl azzal állt elő, hogy húzzanak sorsok, és minden nőnek sorsoljanak ki egy férfit, akivel párban igyon, aki férfinak meg nem jut nő, igyék magában.”  /Kop 99./

Vérdíj

„Eyvind az oltárház békéjét bontotta meg a gyilkossággal, ezért nyomban kitaszították, és el kellett hagynia az országot… ők eddig még soha váltságot nem fogadtak el emberekért, és nem fognak ezután sem.” /Kop 103./ – nem volt kötelező a váltságdíj elfogadása, helyette a bosszú

Temetkezés

„Fölkarolta a holttestet, megmosdatta, és elvégezett mindent, ami szokás szerint a temetéshez kellett. Ástak aztán egy sírgödröt, és belehelyezték Thórólfot teljes ruházatban és fegyvereivel együtt … majd köveket hordtak a halottra, és sírdombot emeltek föléje.” /Kop 116./

„- Gúnyoszlopot állítok – mondta ekkor Egill, a szokás szabta módon … és lófejet a part felé fordította. – A csúfságot a partokat őrző szellemek felé fordította, hogy mindaddig tévelyegjenek, otthonra addig ne leljenek …. ezzel a mogyorófaágat bedugta egy sziklarepedésbe, és az ott állt fölmeredve, tetejébe a part felé néző lófővel.” /Kop 137-138./

„Majd lezárta apja szemét. Szólt  aztán, hogy adjanak neki valami ásószerszámot, és egy nyílást vágtak a háznak délre eső falába .. és vitték át szobán, és keresztül a kivájat falnyíláson…. aztán sír ásatott, belehelyeztették Kopasz Grimmt, lovával, fegyvereivel és kovács szerszámaival együtt, majd sírhalmot emeltek  föléje.”         /Kop 139-140./

„ .. és nagy csuprokban dús aludttejet raktak a vadászok elé „ skyr – fölözött meleg tej + aludttej + borjú oltó gyomra – savó leöntése  /Kop 174./

Három izlandi történet. Szépirodalmi, 1973.

Hrafnkell története

Férfimunka?

„.. már csak egy birkapásztora hiányzik, de ezt a munkát nem szívesen vállalja senki.” /Hraf 35./

„… én még senkiért váltságot nem fizettem,… ebben az esetben helyesebben is eljárhattam volna… én holtad napjáig eltartalak…

-Nem fogadhatom el ezt az egyezséget… bírák ítéljenek az ügyben… „ /Hraf 39./

„Nagyon is igaz a régi mondás: fizetés- gyávaság.”  /Hraf 60./

Girli története

Cseregyerek

„Mindhárman odahaza nőttek fel.” gyerekek cseréje  /Gir 71./

Kedvenc harcmód

„… csóvát vetettek a házra   volt odabent két savóval teli szilke. Fogott ekkor Girli két birkabőrt, megmártották ezeket a savóban, hogy így védekezzenek a tűz ellen.” /Gir 77./

Vérszövetség

„Mind a négyen esküvel fogadott testvérszövetségre lépünk… Társai egyetértettek Girlivel… kivágtak a földből egy fűborította tőzegcsíkot oly módon, hogy annak két vége a földben maradt, míg a közepét lándzsa hegyére támasztották, oly magasra, hogy egy ember éppen még elérte a lándzsahegy illesztékét. Most ez alá odaálltak mind a négyen… Aztán mindnyájan kibuggyantották vérüket, odacsorgatták a tőzegcsík alatt szabaddá vált földbe, és elkeverték a vért a földdel. Majd letérdeltek, és esküvel fogadták, hogy mindegyikük a másikát testvérként fogja megbosszulni.”  /Gir 82./

„... és kérte, hogy húzzák ki a fegyvert a sebből. Akkoriban azt mondták: aki a fegyvert kihúzza a sebből, annak kötelessége megbosszulni a halottat, meg hogy aki a fegyvert benn hagyja a sebben, az nem emberölésben, hanem orgyilkosságban vétkes.”  /Gir 96-97./

Túlvilági úton

„hagyományaink szerint … a halottra felhúzzák a halotti cipőt, hogy abban vándoroljon el a Valhöllig.” /Gir 99./  – könnyebben érjen az ősök csarnokába

A játék

„És szeretném, ha felépítenénk a labdajátékokat."  /Gir 101./

Temetkezés

„A sírhalmot a régi szokás szerint rakták, Thorgrimr testét pedig egy csónakban helyezték el. Már épp hányták volna be a sírhalom nyílását, amikor Gisli lement a folyó torkolatához, felragadott egy sziklányi hatalmas követ, és ráhelyezte még a csónakra.” /Gir 107./

„.. ott borjúbőr – csuklyát húztak a fejére, és agyonkövezték"  /Gir 111./ ne tudjon szemmel verni.