Válogatás az Upanisadokból

Titkos tanítások Válogatás az Upanisadokból Helikon, 1987. Ford: Vekerdi József

Az érzékek

„Tőle a hetes láncolat: a hét tűz,

hét tüzelő, hét áldozat, hét érzék,

s a hét világ, ahol a szívben rejlő

hét életerő lakozó helyet nyer.”  /Upa 11./

Lélekvándorlás

„ –Nézz vissza: mint a régiek, előre: mint a többiek-

a halandó, mint gabona, megérik s újra születik.”  /Upa 26./

A törvények fontossága

„Megbontja a családirtás az ősi hagyományokat,

és ahol hagyomány nincs, ott törvényszegés uralkodik,

hol a törvényszegés úr lett, ott ledérek az asszonyok,

s az asszonyok ledérsége korcs kasztkeveredésbe ránt.

Pokolba hull e vétségért a gyilkos is, családja is,

s halotti áldozat nélkül minden ősük pokolba hull.”  /Upa 35./

A teremtés

„Ez a világ kezdetben víz volt. A víz megteremtette a valóságot, a valóság a brahmant, a brahman a Teremtmények Urát, a Teremtmények ura az Isteneket.”      /Upa 69./

Test és lélek

„Él ameddig él. Amikor azután meghal, máglyára teszik. A máglya tüze maga a tűz, tüzifája a tüzifa, füstje a füstje… Ezen tűzön az istenek az embert mutatják be áldozatul. Ebből az áldozatból a fényszínű emberi lélek születik.” /Upa 76./

A lényeg

„Az élőlények lényege a föld. A föld lényege a víz. A víz lényege a növények. A növények lényege az ember. Az ember lényege a beszéd… A Száma-véda lényege az áldozati ének. Így tehát ez a nyolcadik, az áldozati ének, a lényegek lényege, a legmagasztosabb, a legfontosabb.” /Upa 77./

Minden átalakul

„A megevett táplálék három részre oszlik. Legsűrűbb alkotóeleme bélsárrá válik, a közepes hússá válik, a legritkább gondolattá válik. A megivott víz három részre oszlik. Legsűrűbb alkotóeleme vizeletté válik, a közepes vérré válik, a legritkább lélegzetté válik. Az elfogyasztott hő három részre oszlik. Legsűrűbb alkotóeleme csonttá válik, a közepes velővé válik, a legritkább beszéddé válik. Mert a gondolat táplálékból származik, a lélegzet vízből származik, a beszéd hőből származik.”        /Upa 94./

A halál

„Amikor az ember meghal, kedvesem, akkor beszéde a gondolatba távozik, a gondolat a lélegzetbe, a lélegzet a hőbe, a hő a legfőbb istenségbe, ez a valóság, ez a lélek.” /Upa 96./

„Ez a test halandó, a halál zsákmánya. Csupán tartózkodóhelye a halhatatlan, testetlen Önvalónak. A test örömnek és bánatnak van alávetve, mert ami test, az nem tudja távol tartani magától az örömet és bánatot. A testetlent viszont nem érinti sem az öröm, sem a bánat.”  /Upa 106./

Az életerő

„… mi a brahman! …

-          Táplálék, lélegzet, látás, hallás, gondolkodás, beszéd.

Hozzátette:

-          Amiből az élőlények születnek, ami  megszületésük után élteti őket, amibe haláluk után távoznak, azt igyekezz megismerni, az a brahman.”  /Upa 113./

„   -     Mivel fogja fel az ember a hímnemű szavakat?

-          A lélegzettel – felelte

-          A nőneműeket mivel?

-          A beszéddel.

-          A semleges neműeket?

-          A gondolkodással.

-          A szagokat?

-          A szaglással.

-          Az alakokat?

-          A látással.

-          A hangokat?

-          A hallással.

-          Az ételek ízét?

-          A nyelvvel.

-          A cselekvéseket?

-          A kézzel.

-          A gyönyört és a fájdalmat?

-          A testtel.

-          A kéjt, szerelmet, nemzést?

-          A nemi szervekkel.

-          A járást?

-          A lábbal.

-          A gondolatokat, ismereteket, vágyakat?

-          Az értelemmel – felelte.”  /Upa 118./

„Az életerők között fontossági sorrend van. Lehet élni beszéd nélkül: némákat is látunk. Lehet élni látás nélkül …. Lehet élni hallás nélkül … Lehet élni gondolkodás nélkül: bolondokat is látunk. Lehet élni levágott karral, lehet élni levágott lábbal: ilyen embereket is láttunk. Azonban az értelemmel teljes lélegzet körülfogja a testet és támasztékul szolgál, ezért úgy kell tisztelni, mint az áldozati imát. Mert a lélegzet azonos az értelemmel, és az értelem azonos a lélegzettel. Mert e kettő együtt tartózkodik ebben a testben, és együtt távozik belőle. Ennek megvilágítására és megértésére a következő szolgál.

Ha az ember olyan mélyen alszik, hogy semmiféle álmot sem lát, akkor a lélegzetben egységesül. Akkor beleolvad a beszéd … a látás … a hallás. …  a gondolkodás …. Amikor felébred, akkor ahhoz hasonlóan, ahogy a lobogó tűzből szikrák pattannak szét, abból az énjéből szétpattannak az életerők, mindegyik a saját helyére: az életerőkből az istenek, az istenekből a világok.

A beszéd az értelemnek egyik megtestesülő része: ennek külső megfelelője a név. A szaglás…. megfelelője a szag. A látás … megfelelője az alak. A hallás …. megfelelője a hang. A nyelv … megfelelője az íz. A kéz … megfelelője a cselekvés. A test … megfelelője a gyönyör és a fájdalom. A nemi szerv … megfelelője a kéj, szerelem, nemzés. A láb megfelelője a járás. A gondolkodás … megfelelője a gondolatok, ismeretek, vágyak.”  /Upa 121./

„Nem a beszédet kell kutatni, hanem a beszélőt kell megismerni. Nem a szagot kell kutatni, hanem a szaglót kell megismerni…..Nem a gondolkozást kell kutatni, hanem a gondolkozót kell megismerni.”  /Upa 122./

Érzékek és érzetek

Hét érzék: 2 szem, 2 fül, 2 orrlyuk, száj.

Hét érzet: beszéd, látás, hallás, gondolkodás, szaglás, tapintás, ízlelés. /Upa 146-147./

„A Teremtmények Ura hétféle táplálékot teremtett. Magának hármat: a gondolkodást, beszédet és lélegzetet: minden élőlénynek egyet: az ételt: az isteneknek kettőt: az áldozatot és felajánlást: az állatoknak egyet: a tejet.”  /Upa 164./

Istenek

33 isten van, majd hat: tűz, föld, szél, levegő, Nap, ég, majd három világ? Ég, föld, alvilág, majd kettő: a táplálék és lélegzet. /Upa 168./

Öt elvont jelenség: hang, tapintás, alak, íz, szag. Öt konkrét jelenség: tűz, víz, föld, levegő, tér.  /Upa 180./