Tatárjárás emlékezete. Európa, 1987.
Spaletói Tamás.
37. fejezet – A tatárok természetéről – lóvérrel megaltatott tejet isznak, tiszta és tisztátalan állatok húsát eszik. /Spat 227./
3. Burtoni évkönyvek
„Isten és fia az egekben és Gür – kán a földön.” – az első falatot a levegőbe dobják, az első kortyot a földre öntik. Minden állatot megesznek, még embert is – háborúban . Vizet és tejet isznak. Büntetik a paráználkodást, lopást, házasságtörést, emberölést halálbüntetéssel. /Spat 244./
9. A heiligenkreutzi évkönyvek folytatása1234 – 1266.
1241. Éhínség Magyarországon – kutyát, macskát, embert is ettek, sáskajárás /Spat 253./
Carpini: Az általunk tatároknak nevezett, mongolok históriája
marha és lótrágyával fűtenek, főznek /Carp 267./
Minden férfinak annyi felesége van, amennyit el tud tartani. A nőket vásárolják. A férfiak és nők ruházata egyforma. Jurtában laknak, juh, kecske, teve, marha, ló – disznó és egyéb háziállatot nem tartanak. /Carp 270./
Vallás: egy istenben hisznek – vannak bálványaik – ezek védőszentek? Ezeknek a bálványoknak viszik minden tehén és kanca első tejét. Az első kortyot és falatot nekik adják. A napot, holdat, tüzet, vizet és a földet tisztelik ételt – italt áldoznak nekik. /Carp 271-273./
Bűn: késsel tűzbe szúrni, tüzet érinteni, főző fazékból késsel kiszedni a húst, tűz mellett fejszével vágni, tilos ostorral lovat ütni, korbáccsal a nyílhoz érni, madárfiókát megfogni, megölni, lovat kantárszárral verni, csontot csonttal törni, tejet vagy más italt a földre önteni, jurtába vizelni. Két tűz között kell átmenni, mert az tisztít. Ételt kiköpni – büntetése halál.
Jurta küszöbére taposni. /Carp 273-274./
Embert ölni, paráználkodni szabad.
Túlvilág – olyan mint a földön, de jobb /Carp 274./
Ha valaki megbetegszik, fekete nemezzel körbetekert póznát szúrnak le. Ha meghal, egyik jurtájával temetik el, középen ülve, elébe húsokkal teli asztal, kancsó kancatejjel. Vele temetik egyik kancáját a csikajával együtt, felkantározott és felnyergelt lovat, egy másik lovat leölnek, húsát megeszik, bőrét kitömve cölöpökre teszik. /Carp 275./
Ögedej kán egy csalitost hagyott hátra, hogy az emlékére növekedjen, senki sem mert egy vesszőt levágni.
Gazdagokat úgy temetik, hogy egy mezőn egy gödröt ásnak, oldalába odút, a legkedvesebb szolgájának oda kell feküdni, amikor haldokolni kezd, kiveszik, ezt háromszor ismétlik meg, ha túléli, felszabadul. A halottat az odúba helyezik a tárgyakkal együtt, betemetik, a füvet úgy igazítják el, nehogy meg lehessen találni.
Tatároknak két temetőjük van, gazdagoknak – akiket kincseikkel együtt temetik el, ill. Mo – on meghaltak temetői, ezekbe bemenni, megzavarni tilos.
A halott rokonainak két tűz között kell átmenni – tisztítótűz. /Carp 275-277./ Lásd régészeti kézikönyv
Mindent esznek, még emberhúst is. Kenyeret nem ismerik, sem zöldséget, sem hüvelyeseket. Birka-, kecske- kanca-, tehén-, és tevetejet isznak.
Köleskását esznek 1- 2 kancsóval naponta, este húst, meg a hús levét. /Carp 279-281./
Házasságtörésen kapott férfi és nő halállal lakozik. /Carp 281./
Feleség ágyas gyerekei közt nincs különbség. /Carp 281-282./
A követeknek is két tűz között kell átmenni, ha valamit terveznek, kitudódik. /Carp 320./
„A tatárok kánjának az a szokása, hogy soha senki kívül állóhoz, bármilyen magas rangú legyen is, nem beszél közvetlenül, csak közben járó személy által, ugyancsak közvetítő által hallgatja meg és ad rá választ.” /Carp 336./
Etügen a mongol földistennő. /Carp 342./
Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660-1664. Gondolat, 1985.
Temesvár: „Nevezetességei közül a cipó – kenyér, vajas rétes, fekete leves, káposzta és töltött tök híresek. Italai közül nevezetesek a meggyvíz és mézvíz.” /Csebi 32./
Mutatóúj felmutatása – egy az Isten /Csebi 56./
Nagybánya: „Az élelmiszereket itt is az asszonyok árulják.” /Csebi 112./
„A folyón magyar szerkezetű, mesterséges vízimalmok vannak, melyek különféle finom lisztet szolgáltatnak, még a lisztet is megszitálják s a korpát külön választják, úgy, hogy az embereknek hozzá sem kell nyúlnia, csak a búzát kell felönteni.” /Csebi 112./
„Ennyi és ennyi ezer mérő finom lisztet hozván néhány ezer teknőbe tésztát készítettek s a kenyerek nagyságának megfelelően várárok gyanánt gödröket ástak s azokban szépen tüzet raktak és az egész tésztát azokba a gödrökbe töltötték. Föléje szitált hamut hintettek, e fölé pedig és oldalt tüzet raktak. Hét óra múlva a tüzet eloltották, az árkokból annyi és annyi emberrel a kiszedték, némely égett helyeiket késekkel levágták s azután a vendégség helyére hozták.” /Csebi 143./
Italok – pálinka, boza – erjesztett köleskása, bira – sör. /Csebi 168./
Katonák menüje: fél oka hús, 1- 1 oka cipó / kenyér / /Csebi 173./
1 oka 1,2828 kg /Csebi 636./
„Népkonyha imáretjei. Szulejmán imáretje: szegény és gazdag itt levest és kenyeret kap szemrehányás nélkül.” /Csebi 285./
„Ló és ökörrel hajtott lisztes- malom van százötven. Télen a Dunai malmok használhatatlanok.” /Csebi 286./
Nyitra: „ezerhatvan mohamedán foglyot hoztak ki belőle…. huszonnégy óránként mindegyiknek csak ötven dirhem zabkenyeret adtak.” /Csebi 405./
/cc 15 dek / 1 dirhem – 3,086 gr, 400 dirhen – 1 okka. /Csebi 597./
„A komáromi kapun belül / Újvár / egy mulatságos liszt – malom van, melyet sem ló, sem szarvasmarha nem hajt. Négy helyen fekvő, négy felosztású malom ez, melynek kerekeit ingaóra gyanánt fürdőkupola nagyságú ingasúlyok forgatják, s a nélkül, hogy az ember hozzá nyúlna, őről.” /Csebi 418./
Minden városban volt imáret, ahol bárki, a diákok is kaptak enni. /Csebi 599./
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése