Hérodotosz: A görög –
perzsa háború, Gondolat, 1962. Ford.: Terényi
István
„Ekkor találták ki a kockajátékot, a játszócsontocskát, a labdajátékokat,
valamint a többi fajta játékot, a dámajáték kivételével.” /Hér 38./
„Azok a hajók, melyek a folyamon Babilon felé tartanak, mind kerek
formájúak és bőrből vannak.” /Hér 55./
Xenophón: Anabaszisz,
Európa, 1968.
Ford.: Fein Judit
„Vásároljanak élelmet a piacon – a piac különben a barbár táborban
volt.” 18 o.
„ahol egy kapithé búza- vagy árpalisztet négy szigloszért mértek. / A
sziglosz hét és fél attikai obolosznak felelt meg, egy kapithé pedig két
attikai khoinix./ A katonák így csak húson éltek.” /Xen 28./
„Továbbhaladva azokhoz a falvakhoz értek, ahol a kalauzok útmutatása
szerint élelmet lehet szerezni. Sok búza, pálmabor és pálmából főzött frissítő
ital jutott nekik. A pálmák datolyaterméséből a szolgahad kapta az olyanfajtát,
amilyen Görögországban is megterem. Az előkelőknek csodálatosan szép és nagy
gyümölcsöket válogattak ki: első pillantásra nem lehetett megkülönböztetni éket
a borostyánkőtől. Egy részét meg is aszalták, és félretették csemegének. A
datolya finom volt ital mellé, csakhogy fejfájást okozott. A katonák
először a pálmafa „ velejét „ ették meg, sokan megcsodálták formáját és különleges
jó ízét, de ez is heves fejfájást okozott. Az a pálmafa, amelyből kiszedik a
velőt, teljesen elsorvad.” /Xen 65-66./
„Ezután négy napig vonultak a pusztaságban, és húsz paraszangát tettek meg
a Tigris folyó jobb partján… Bőrtutajokon innen vittek nekik a barbárok
kenyeret, sajtot és bort.” /Xen 74./
„A herakleiaiak vendégajándékokat küldtek a görögöknek: háromezer medimnosz
árpalisztet, kétezer cserépedény bort, húsz ökröt és száz juhot…
…Csodálkozom vezéreinken, emberek, hogy nem próbálnak meg ellátásunkról
gondoskodni. Mert a vendégajándékokból legfeljebb ha három napi eleség telik ki
és nem tudunk honnan élelmet szerezni az útra.” /Xen 218./ Medimnos 52 literes
gabonamérték a fejadag kiszámítása
Strabón: Geographika,
Gondolat, 1977.
Ford.: Dr. Földy József
Nőkről
„Az asszonynépséget ugyanis, meg az egészen közönséges tömeget még egy
bölcs se tudja ésszel vezérelni s rávezetni a jámbor, istenes és becsületes
életre, hanem az istenektől való babonás félelem által kell őket féken
tartani.” /Str 58./
Élelem
„A hegylakók mint egyszerű, vízivó, földön lakó emberek... legtöbbnyire
kecskehúst esznek.. A hegylakók az év 2/3 részébe tölgymakkon élnek: ezt
ugyanis megszárítják és összetörik, azután megőrlik és kenyeret készítenek
belőle… sört is isznak: borban szükölködnek … olaj helyett vajat használnak.” a
luzitánok /Str 184-185./
„nagyban folyik itt a halbesózás” Új Karthágó környéke /Str 188./
Férfi gyerekágy
„A nők művelik a földet, s ha szülésre kerül a sor, a férfiakat fektetik le
maguk helyett…. Poseidónios említi.. hogy egyszer reggel fogadott fel ásásra
férfiakat és nőket, s amikor az egyik asszonyra rájött a vajúdás, egy
kissé eltávolodott a munkahelytől a szülés után pedig ismét visszatért
munkahelyére.” ibérek /Str 193./
„ a kantabereknél a férfiak visznek
hozományt az asszonyoknak, a leányok a vagyon örökösei.” ibérek /Str 193./
Belgák
„Táplálékuk legnagyobb részt tejből s mindenféle húsból áll, különösen
részint friss, részint besózott disznóhúsból… A juh és sertéstenyésztés olyan
virágzó náluk, hogy.. besózott húst nemcsak Rómába, hanem Itália legtöbb
részébe is nagy mennyiségben szállítanak … sok barbár néppel közös az a
szokásuk, hogy a férfiak és nők között a foglalkozásokat fölcserélik, teljesen
ellenkezőleg a mi szokásainkkal.” /Str 222./
Földközi tenger vidéke
Fiume, Póla környéke sertések makkoltatása /Str 242./
Part menti hegyekben tonarák –halfigyelő helyek /Str 247./
„Termékenységeinek bizonysága az is, hogy itt legszebb a gabona, mármint a
búza, melyből darát készítenek s ez jobb a rizsnél, általában minden
gabonatápláléknál. Azt beszélik, hogy a síkság némely részén évenként kétszer
tönköllyel vetnek be, harmadszor pedig kölessel, némely részén pedig a negyedik
vetésként zöldségfélét termelnek.” /Str 262./
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése