Mongolok

Mongolok titkos története. Gondolat, 1962.

Ford.: Ligeti Lajos, versek: Képes Géza

Elterjed – lányrablás, asszonyszerzés, elhagyott gyerekek felnevelése

Élelemszerzés

„Berkenyét szedett,

Bogyót, vadmeggyet…

Kis ásója, citrusfa,

Kiásott véle vérgyökeret,

Ízes pimpó-tövet is,

Így táplálta övéit.

Komoly Üdzsin anya vadhagymán s fokhagymán nőtt fiai…

Kicsinyei liliom – gumót eszegettek…

Csonka – bonka halat fogtak.

Tűt hajlítván horoggá,

Türelmesen lazacot meg póchalat fogtak.

Akkor gyalmot szerketelve,

Apró halat halásztak…” /Mon 20-21./

Étel – aludttej vízzel hígítva /Mon 50./

„… fogott magának öt kecskét, azok tejével táplálkozott, tevéből csapolt vér volt az itala.”  /Mon 56./

Mormota és mezei pocok vadászata – napi 10 pocok élelemre elég volt. /Mon 147./

Játék

Birka bokacsont – dobókocka – később fémből is elkészítették- 6  oldala volt, lapos és a vele szembeni oldal, domború és a szembeni, kevésbé és jobban öblös oldal.    /Mon 150./

Seb kezelése – kiégetés, vér kiszívása /Mon 161./

Almásy György: Vándorutak Ázsia szívében. Bp., 1903.

„Egy - egy kanca fejése ¼ - ½ liter rendkívül édes, erősen aromatikus, kevés zsírtartalmú tejet szolgáltat, melyet egy, rendszeresen tevegyomorból készült bőrkannákban, az úgynevezett köünákba fogtak fel. A köünökök tartalmát egyszerűen átöntik egy piramis alakú, az embernél is magasabb, szaba, vagy szava nevezetű bőrtömlőbe, melyben az erjedést az abban évtizedek óta felhalmozott erjesztő anyagok indítják meg.”  /Alm 316-317./

Róna Tas András: Nomádok nyomában. Gondolat, 1961.

Mongol jurta elrendezése, bal oldal a férfiak, jobb a nők helye.  /Róna 133-134./

Lámaista tíz parancs: tilos az élet kioltása, lopás, tisztátalanság, hazugság, rágalom, sértés, megszólás, kapzsiság, harag, tévedés és eretnekség.  /Róna 188., Róna 229./

Juh bokacsont, mint dobókocka, négy oldal, ló, teve, juh, kecske elnevezés, csökkenő értéket jelent. Lehet 1-2-3 dobókockával játszani. /Róna 231-232./

Ligeti Lajos: Sárga istenek, sárga emberek. Egyetemi, é.n.

„Négy vágy űzi az embert szüntelenül, néki nyugalmat nem hagyva: a hosszú élet, a hírnév, a hatalom, a gazdagság vágya. Akik elérték ezekez a dolgokat, azok rettegnek, hogy elvesztik, félnek a halottaktól, az élőktől, a hatalomtól és a szenvedéstől. Örökké rettegnek, s nem tudják, hogy élnek –e vagy halnak, mert fogalmuk sincs a végzetszerűségről, és azt hiszik, hogy a külső dolgoknak hatalmuk van rajtul. De vannak olyan emberek is, akik a sorsra bízzák magukat, nem törődnek, azzal, hogy meddig élnek, akik megvetik a hírnevet, a hatalmat, a gazdagságot. Megelégedettek, örök békében van részük, mert megértették, hogy mindent a végzet irányít, és hogy semminek sincs hatalma rajtuk.”  /Lig 40-41./

Kínai konyha: 8 – 10  féle apró tányérban előétel 4-5 féle hús, saláták, rizs, mártások, pekingi kacsa édességek. /Lig 75-76./

Italok: sárga bor – azaz édes pálinka, égetett és melegített sör. /Lig 77./

XIV. századi kínai krónikások már tudtak és megnevezték a magyarokat, a tatárjárás során elvetődött kínaiak.  /Lig 98./

Kang – tégla ágy – 50 – 90 cm magas, az ablaktól kiindulva /ablak csak a belső udvarra nézhetett/ a szoba belsejébe tartott 1,90 – 2 méter szélességben, hossza a szoba méretétől függött. Kang – ágy, kályha /ti. a pitvarból lehetett fűteni/, ebédlő, fogadó, iroda. A kangon alvók között egy – egy vas serpenyőben faszén izzott, azon lehetett főzni, mellette egy kis asztal. /Lig 112-114./

Argol – szarvasmarha trágya tüzeléshez. /Lig 116./

„ha egyszer férjhez ment, s a köteles obulusokat lefizették érte, a nőnek Kínában nem igen lehetett többé egyéni akarata… Mindenben és mindenütt az utolsó hely az asszonyé.” /Lig 160./

„Ázsia sárga embere istenei arcát a saját képére idomította.” /Lig 178./

8 boldogság, 7 drágaság, 5 érzékszerv.  /Lig 178-180./

Tandzsur 108 kötet, Kandzsur 225 kötet a buddhista tibetiek és mongolok két nagy szentírása. /Lig 186./

A pokol

„A külső kőrben, helyesebben körgyűrűben látjuk az úgynevezett 12 nidánát, a körforgásnak és a szenvedésnek a végső okát,: ostoba, töpörödött öreg jelképezi a tudatlanságot, kádár a cselekedetet, majom a tudatot, csónak négy utassal  a „ nevet és alakot” … üres ház a hat érzékszervet, férfi és nő a tapintást, szeméből nyilat kihúzó ember az érzetet, bort ivó ember a vágyat, fa ágába kapaszkodó ember a „ megragadást”, tojásait költő tyúk a születést és végül kezével egyensúlyozó öreg az utolsó tizenkettedik nidánát.”

A középső gyűrűben foglal helyet az élők hat országa, legalul van a pokol.

„A pokolnak 20 klímája van. A legfelsőbben trónol az alvilág istene és bírája Erlik khán, a kezében tartott tükörben pontosan látja minden egyes élőlény jó és gonosz cselekedeteit…. Erlik khán poklán kívül következik még 19 pokol, közülük 9 lángoló, 10 pedig fagyos pokol.”  /Lig 222-223./

„A lámaizmus sajátságos elfajzása az indiai buddhizmusnak. Valamikor, a nagy mester életében, sőt sokáig még halála után sem ismertek semmiféle isteneket. Az emberek elött legfőbb célul a léttől, minden szenvedés forrásától való végleges megszabadulás, a kialvás, a nirvána eszméje lebegett.”  /Lig 272./

Kínai ételek: vízben főt köles, közepében „vörös bab”- gombóc /Lig 302./