Tacitus összes művei,
Magyar helikon l. kötet, 1970.
Ford.: Borzsák István
Iulius Agricola élete
Brit szigetek leírása
Brittania – „Ha nincs felhő, állítólag éjszaka is látni a nap fényét, amely
így nem lenyugszik, és felkél, hanem átkel. Tudniillik a föld lapos pereme,
alacsony árnyékával, nem idéz elő sötétséget, és az éji sötét nem hat fel az
egekig és a csillagokig. A talaj az olajfán, szőlőn és a melegebb tájakon honos
egyéb növényeken kívül megbírja a gyümölcsöt, sőt termékenynek mondható: minden
lassan érik, gyorsan fejlődik: ennek is, annak is ugyanaz az oka: túlságosan
nedves a föld és az éghajlat.” /Tac 15./
Egyenjogúság
„Mert uralkodás dolgában nem tesznek különbséget férfi és asszony között-
mindnyájan fegyvert ragadtak.” /Tac 17./
Viselet
„Ezután viseletünket is megbecsülték /gallok/, és sokan viseltek tógát, s
lassanként átpártoltak csábító vétkekhez: az oszlopcsarnokhoz, a fürdőkhöz és a
választékos lakomákhoz. S ezt tapasztalatlanságukban művelt emberségnek
nevezték, holott valójában szolgaságuknak volt része.” /Tac 21./
Germania
Leírása
„/1/ Germania egészét a galloktól, a raetektől és pannonoktól a Rhénus és
a Danuvius folyó, a szarmatáktól és a dákoktól a kölcsönös félelem, vagy hegyek
választják el.” /Tac 40./
A sagák szerepe
„Régi énekeikben – ez náluk az emlékezésnek és az évkönyveknek egyetlen
fajtája..” /Tac 40./
Felépítésük
„vad és kék a szemük, vöröses a hajuk, testük megtermett, de csak a
közelharcban erős: munkát és fáradságot már nem bírják úgy, a szomjúságot
s a hőséget alig tudják elviselni, a hideget és az éhezést ellenben az
éghajlati és a talajviszonyok következtében megszokták.” /Tac 42./
Mezőgazdaság
„a gabonát megtermi, a gyümölcsfáknak nem kedvez, jószágban gazdag, de a
legtöbb állat satnya. Még a szarvasmarha is nélkülözi sajátos díszét vagy
homloka ékességét:” /Tac 42./
Harcos bűne
„A pajzs elhagyása a legsúlyosabb gyalázat, és az így becstelenné vált
férfi sem áldozaton, sem tanácskozáson nem vehet részt, amiért is sokan, kik
túlélték a háborút kötéllel vetettek véget gyalázatuknak.” /Tac 43./
Egyenjogúság
„A hagyomány szerint akárhány, helyéről már kivetett és megingó csatasort
az asszonyok állították helyre: állhatatosan kérleltek, feltárták keblüket és a
fenyegető fogságra utaltak. Ettől – asszonyaikra való tekintettel – még sokkal
elviselhetetlenül tartanak, olyannyira, hogy hathatósabban kötelezhetők le azok
a törzsek, amelyektől előkelő leányokat is szednek túszként. Sőt úgy vélik, még
valami jövőbe látó szent képesség is lakozik a nőkben, és ezért tanácsaikat nem
vetik meg, kinyilatkoztatásaikat nem hanyagolják el.” /Tac 44./
A templom
„Egyébként az égiek nagyságával összeegyeztethetetlennek tartják, hogy az
isteneiket falak közé zárják, vagy akármilyen emberi vonások hasonlatosságára
formálják: ligeteket és berkeket tisztelnek, mint szent helyeket, és isteneik
nevével nevezik azt a titokzatosságot, amelyet csak áhítatban látnak.” /Tac 44./
Jóslás
„Az előjeleket és a jóslatokat a legnagyobb mértékben figyelemre méltatják.
A jóslatkérés egyszerű. Egy gyümölcstermő fáról levágott ágat vesszőkre
hasogatnak, a vesszőket, bizonyos jelekkel megkülönböztetvén, vaktában és
találomra egy fehér vászondarabra szórják. Ezután, ha közügyben kérnek
tanácsot, a törzs papja, ha pedig magánügyben, maga a családfő imádkozik az
istenekhez s az égre tekintve háromszor vesz fel egyet-egyet, majd a felvett
vesszőket az előzőleg beléjük vésett jel szerint értelmezik.” /Tac 45./
Optimális férfi
„Arra, hogy földet szántsanak, vagy kivárják a termést, nem is vennéd rá
őket könnyen, mint arra, hogy kihívják az ellenséget és sebeket szerezzenek.” /Tac 48./
Mindennapi élet
„Járatlanos az építkezésben. Még kőanyagot vagy téglát sem használnak:
faragatlan fát alkalmaznak mindenre és nem törődnek a látszattal vagy a
tetszetős külsővel.” /Tac 49./
„Föld alatti vermeket is szoktak ásni és ezekre felülről sok trágyát
raknak, téli menedékül és tárolóhelyül a termésnek, mivel a fagyok
keménységét az ilyen helyek enyhítik.” /Tac 49./
Viselet
„És nem más a női viselet sem, mint a férfiaké…. csupaszon hagyják alsó- és
felsőkarjukat , de még mellük egy része is fedetlen.” /Tac 50./
Erkölcsök
„Mégis szigorúak itt a házasságok, és erkölcseiket egyetlen ponton sem
lehetne dicsérni. Mert majdnem egyedüliek a barbárok között, akik egy
feleséggel beérik, kivéve nagyon keveseket, de azok sem a gyönyör kedvéért,
hanem mert előkelőségük miatt sokan környékezik meg őket házassági ajánlattal.
Hozományt nem a feleség ajánl fel a férjnek, hanem a feleségnek a férj.
Ilyenkor ott vannak a szülők és rokonok, és jóváhagyják az ajándékokat: nem
asszonyi csecsebecsének és nem a fiatal menyecske cicomázására szolgáló
dolgokat, hanem marhát és felkantározott lovat és pajzsot, dárdával és karddal…
társnak szegődik a fáradalmakban s a veszedelmekben: ugyanezt kell a békében,
ugyanezt háborúban tűrnie és mernie.” /Tac 50./
„A lakosság nagy számához képest fölöttébb kevés a házasságtörés: büntetése
azonnali és a férjre bízva: levágja az asszony haját, a csupasz nőt rokonainak
szeme láttára űzi ki a házból és az egész falun végigkorbácsolja. Mert a
szemérem áruba bocsátására nincs mentség: sem szépségével, sem fiatalságával,
sem gazdagságával nem fog férjet találni,.. A gyerekek számának korlátozását
vagy egyetlenegy megszületettnek a megölését is gyalázatnak tartják: többet
érnek itt a jó erkölcsök, mint másutt a jó törvények….
Gyermekkorában az urat és szolgát semmiféle nevelési kényeztetésről meg nem
különböztetnéd: ugyanazon állatok között, ugyanazon földön cseperednek fel, míg
csak a kor külön nem választja a szabadon születetteket, az érdem a magáénak
ismeri el őket. Az ifjak későn ismerkednek meg a szerelemmel, éppen ezért
férfierejük kimeríthetetlen. A lányokat sem siettetik: ugyanolyan fiatalok,
ugyanolyan nyúlánkok: mint egyenlő társak, éretten lépnek nászra, és fiaikban a
szülők ereje éled újra….
…vállalniuk kell az apa vagy a rokon ellenségeskedéseit is, barátságait is,
de nem maradnak engesztelhetetlenek? mert még az emberölést is meg lehet
váltani bizonyos számú szarvasmarhával és aprójószággal, s a kárpótlást az
egész család veszi át, hasznára a köznek, mivel veszedelmesebb az
ellenségeskedés, ha szabadsággal jár együtt.” /Tac 51./
Ételek, italok
„Italuk árpa- vagy rozslé, melyet bizonyos mértékig a borhoz hasonlóvá
erjesztenek: a parthoz legközelebb élők bort is vásárolnak. Ételeik egyszerűek:
erdei gyümölcs, friss vad vagy aludttej: költséges felkészülés nélkül
íncsiklandozó fűszerek nélkül verik el éhüket. A szomjúsággal szemben nem ilyen
mértékletesek…
Játék
A kockázást – és ezen csodálkozhatnánk! – józanul, mint komoly dolgot
művelik, és oly elvakultan nyernek, vagy veszítenek, hogy mikor már mindenük
kifogyott, a legutolsó dobással szabadságukról és testükről döntenek…
Rabszolgaság
A rabszolgákat nem a mi szokásunk szerint foglalkoztatják, kijelölvén a ház
népén belül a tennivalókat: ki – ki önállóan irányítja a maga háztartását, a
maga otthonát. Az úr bizonyos mennyiségű gabonát vagy jószágot, vagy
ruhaanyagot ró ki rá, mintegy bérlőjére, és a rabszolga eddig engedelmeskedik:
a többi házimunkát az asszony és a gyermekek látják el…
A pénzügyleteket és uzsorakamatot nem ismerik, s éppen ezért jobban is
megtartják e tilalmat, mintha ki volna mondva…
Temetkezés
A temetkezés mentes minden fényűzéstől: csak arra ügyelnek, hogy a híres
férfiak holttestét meghatározott fákkal égessék el. A máglyarakást sem
ruhákkal, sem illatszerekkel nem tetézik_ kinek – kinek a fegyvereit, némelyek
máglyatüzére a lovát is ráteszik. A sírhalmot gyep magasítja: a magasba törő és
megmunkált emlékművek adtak megtiszteltetést megvetik, mint ami teherként
nehezedik az elhunytra.” /Tac 52-54./
Germán törzsekről
„A germánok szokott kényelmességéhez képest kitartóbban termesztenek
gabonát s egyéb növényeket. de még a tengert is kutatják és ők az egyedüliek,
akik a sekély vízben és parton borostyánkövet a maguk nyelvén glaesum – ott
gyűjtögetnek.” /Tac 64./
„A suionok után a sithonok törzsei következnek. Minden tekintetben
hasonlóak, csak abban különböznek, hogy asszony az uralkodójuk: ennyire
elfajzottak nemcsak a szabadságtól, de még a szolgaságtól is…
A fennusok szörnyen vadak, gyalázatosan szegények: nincs fegyverük, nincs
lovuk, nincs otthonuk: élelmük fű, ruhájuk állati bőr, fekvőhelyük a föld. Csak
a nyílban bízhatnak, melyet vas híján csontheggyel látnak el, s a férfiak
csakúgy vadászatból tengődnek, mint a nők. Mert mindenhová elkísérik a
férfiakat, s részt kérnek a zsákmányból. A vadállatok s viharok elől még a
gyermekeknek is az az egyetlen menedék, hogy holmi vesszőfonadék alá húzódnak:
ide térnek meg az ifjak, ez fogadja be az öregeket.” /Tac 65./
Ifjabb Plinius Levelek, Magyar Helikon,
1966.
„Kedves Septiciusom!
Készítettem számodra egy fej salátát, három csigát, két tojást, kását,
mézes borral, jegelve / ezt is számítsd hozzá, sőt legelőször is ezt, mert a
jég ott olvadt el a tálon/, olajbogyót, céklát, tök – és hagymasalátát.” /Pli 36./
„Kedves Tacitusom!
Ahogy a mezőgazdaságban sem csak a szőlőt gondozom és művelem, hanem a
facsemetéket is és ahogyan nyáron a mezőn sem csak tönkölyt és búzát vetek,
hanem árpát, babot és más hüvelyeseket is.” /Pli 46./
92-95 old. vidéki házának leírása
216-222 old, vidéki háza
Házasságtörés
„Ez az asszony – egy állami tisztségre pályázó katonai tribunus felesége –
viszonyt kezdett az egyik centurióval s így beszennyezte a maga és férje
becsületét.” Ítélet: a centuriót rangjától megfosztották, száműzték, az
asszonyt is elitélték a Lex Iulia alapján, annak ellenére, hogy a férje
megbocsátott neki.” /Pli 298-299./
Keresztények büntetése:
530-531 old.
„… kötelezik magukat, nem valami gaztettre, hanem arra, hogy nem lopnak,
nem rabolnak, nem követnek el házasságtörést, nem szegik meg az esküjüket, a
rájuk bízott letét kiadását felszólítás esetén nem tagadják meg.” /Pli 531-533./
A keresztényeknek esküt kellett tenni a császárnak és áldozatot kellett
bemutatni. Az intézkedések hatására a kereszténység kezdett vissza szorulni.
Iulis Caesar:
Feljegyzések a gall háborúról, Helikon 1974.
Gabonabeszolgáltatás
368.000 fő helvét vándorolt el, ebből 92.000 fegyverforgató férfi, hazatért
cc. 110.000 fő /Cae 24./
Ariovistus azért halogatta a döntő összecsapást, mert egy germán szokás
szerint családanyák döntik el a sorsjelek és jóslatok segítségével, érdemes
csatát kezdeni, vagy nem. /Cae 39./
Svebus törzs a legnagyobb germán törzs, tejen és háziállatok húsán élnek,
vadásznak. /Cae 77./
Britt törzsek nyulat, tyúkot, libát tilos megenni. /Cae 104./
Man szigetiek gabonán tejen élnek, gabonát nem termesztenek. 10 – 12
férfinak gyakran közös a feleségük – ha fivérek. /Cae 105./
Gall lakosságnak két rétege van, amelyik mindent irányít: a druidák és a
lovagok rendje, a többi szinte rabszolga. A druidák a vallással foglalkoznak –
Brittaniából ered- versmondók, a lélek nem pusztul el, hanem egyik emberből a
másikba vándorol – lélekvándorklás csökevényes formája – HM – /Cae 137-139./
Isteneik: Martius a mesterségek feltalálója, utasok, vándorok vezetője,
pénzszerzés, kereskedelem – Apolló és a többiek követik a rangsorban /Cae 139-140./
„A férfi élet és halál ura feleségei és gyerekei felett.” /Cae 140-141./
Germánok: „táplálékuk javarészt tej, sajt és hús..,” /Cae 142./
A gyepű a vitézség jele – félnek tőlük
Chara nevezetű gyökér tejjel elkeverve kenyérféle készült belőle /Cae 343./
Árpa a búza pótlására szolgált, ledarált és megsütött kevert fakéreggel is
éltek. /Cae 343./
gabonaosztás két hetente – a légionáriusok maguk őrölték meg és készítették
el az élelmüket /Cae 408./
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése